A járműgyártás rántotta le az ipari termelést

A jelentős eltérést a nyers adathoz képest főként az okozza, hogy idén áprilisban hárommal kevesebb munkanap volt, mint egy évvel azelőtt. Az első négy hónapban a termelés 4,9 százalékkal emelkedett.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,8 százalékkal mérséklődött.

Az ipari export volumene 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 36 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 11,2 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 4,8 százalékkal nőttek.

Az ipar belföldi értékesítése gyakorlatilag stagnált (+0,1 százalék), ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a döntő 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,4 százalékkal csökkent, míg a csekély súlyú bányászaté 23, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 1,8 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar előző hónapokhoz képest kedvezőtlenebb teljesítményében az is szerepet játszott, hogy idén áprilisra, tavaly pedig márciusra estek a húsvéti ünnepek.

A feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 8,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártásában nagyobb mértékű volt a visszaesés, mint a közúti jármű alkatrészeinek termelésében. A járműipar alacsonyabb teljesítményszintje rendelésmutatóiban is tükröződik. A termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,8 százalékkal bővült, nagyrészt az elektronikus fogyasztási cikk gyártásának köszönhetően, itt a növekedés 26 százalékos volt. A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,9 százalékkal emelkedett. Ezen belül a legjelentősebb, a termelés 25 százalékát kitevő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása az előző év szintjén maradt, míg a legnagyobb mértékben, 38 százalékkal a növényi, állati olaj gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.

Kisebb mértékű volt a csökkenés a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (–0,5), illetve a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában (–0,9 százalék). Közel azonos mértékben csökkent a vegyi anyag, termék (–4,9 százalék), valamint a villamos berendezés gyártása (–4,7 százalék), utóbbi termelése 2014 szeptemberétől 2017 márciusáig folyamatosan növekedett.

Idén először csökkent a legkisebb súlyú textília-, ruházat-, bőr- és bőrtermékgyártás volumene: a termelés 3,3 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban, elsősorban a hazai kereslet erőteljes visszaesése következtében.

A legnagyobb mértékben, 12,3 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkenése miatt.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,0 százalékkal visszaesett 2016 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 7,7, az új belföldi rendelések 9,3 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 1,3 százalékkal elmaradt a 2016. áprilisitól.

2017. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,9 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,6, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 3,9 százalékkal nőtt.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,6 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,1 százalékos létszámbővülés mellett következett be.

Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (7,0 százalék), a legkevésbé Közép-Magyarországon (2,4 százalék) bővült a volumen.