A Financial Times értesülései szerint az amerikai Citigroup küldött ki hivatalos emailt, amelyben az elemzők arról értekeztek, hogy a görögök már a húsvéti hétvégén kérvényezhetik az uniós hatóságoknál adósságtörlesztésük átütemezését.
A nyomozásnak legfeljebb elvi jelentőséget tulajdonít az Equilor, valós jogsérelem valószínűleg nem történt, de azt viszont jól mutatja az eset, hogy a görög tőkepiac és a politikai elit is mennyire érzékeny a csőddel kapcsolatos spekulációkra. Szerdán jelentős esésben voltak a görög részvényárfolyamok, míg a hozamok és a CDS-felár rekordszintre ugrottak.
Valószínűleg egy darabig még eltart a huzavona, és lehetséges, hogy ez a mostani „nyomozás” az athéni pénzügyi hatóság részéről is csak egy epizód ebben a vergődésben. A görögök csődje komoly mindenesetre földindulást idézhetne elő, annak ellenére, hogy meglepetést már nem kelthet. Az Equilor úgy látja, a történet negatív üzenete inkább az, hogy még egy ilyen kisebb ország esetében sem képesek az uniós tagállamok az adósságválság kezelésére, és ahogy korábban is átterjedt a görög pénzügyi pánik más országokra, egy csődhullám potenciális forgatókönyve is komoly megrázkódtatást okozhatna a térségben.
Hosszú távú megoldás mindenképpen az lehetne, ha a nagyobb finanszírozó országok rávennék egymást a kockázatközösség szorosabb kialakítására, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy létrejöhetne az eurókötvény-piac, ahol közösség egységes kockázatait finanszíroznák. Erre még abban az esetben is szükség lehet, ha az egyes nemzetgazdaságok fiskális politikájának összehangolás csak döcögősebben halad, hiszen ez a fajta politikai unió már olyan szuverenitási kérdéseket érinthet, aminek a harmonikus kialakítása évtizedeket vehet igénybe.
Ennyi idő nincs, ha Maastrichtban már előrefutottak az integrációval a tagországok, és kialakították a monetáris uniót, akkor nincs hátra út, muszáj a kockázatközösség irányába is lépéseket tenni, különben elkerülhetetlen a görög- és más legyengített tagállamok bedőlése, és újra napirendre kerülhet az eurózóna szétesése. Egyelőre a németek és más finanszírozók (hollandok, osztrákok, finnek) ellenállnak a kockázatközösség ötletének, de lehet, hogy a későbbi piaci kényszererők hatására revideálják hozzáállásukat.
Mint arról beszámoltunk, történelmi csúcsra szöktek fel a görög államkötvények hozamai tegnap azután, hogy a hét elején sorra jelentek meg a hírek az ország államadóssága átstrukturálásának, vagyis az államcsődnek elkerülhetetlen voltáról. A tízéves államkötvények kamatai 14,9 százalékra emelkedtek, ez a legnagyobb érték az euró görögországi bevezetése óta. Szintén rekordmagasságokba szökött a kétéves államkötvények hozama, amelyekre 22,9 százalékos kamatot kénytelen fizetni a görög állam a múlt heti 18,5 után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.