Nem ússzuk meg újabb élénkítések nélkül

A központi bankok további monetáris élénkítésére lehet szükség és a költségvetési szigorítások elhalasztására a gazdasági növekedés lassulásának elkerülése érdekében – derül ki az OECD jelentéséből.

A G7 országok bruttó hazai terméke 1,4 százalékkal bővülhet a harmadik negyedévben, a növekedési ütem 1 százalékra lassulhat a 2010-es év utolsó negyedévében. A gazdasági növekedés folyamatosan lassul, az első negyedévben 3,2 százalékról a második negyedévre 2,5 százalékra fékeződött a bővülés üteme.

Amennyiben növekedés lassulása mögött hosszabb távon ható erők húzódnak meg, úgy a monetáris élénkítés eszköze lehet a megoldás: a kvantitatív (mennyiségi) lazítás mellett a zérushoz közeli kamatszint fenntartása is enyhítést nyújthat. Az OECD szerint "a fiskális konszolidáció is késleltethető, amennyiben azt lehetővé teszik a finanszírozási körülmények".

A nyilvánvaló veszélyek mellett több optimizmusra okot adó körülményt is felsorol az OECD jelentése. Nem valószínű, hogy a következő időszakban csökkenne a beruházások mértéke, mivel jelenleg alacsony szinten van, a vállalati szektor erős profitkilátásokkal rendelkezik és a felhalmozott készletek további csökkentése sem valószínű.

A növekedés lassulására több alkalommal is figyelmeztettek már az elemzők, vannak akik a W-alakú recessziót sem tartják kizártnak. A Fitch legfrissebb elemzése arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások újabb válságba sodorhatják az eurózóna gazdaságát. A hitelminősítő kiemeli azt is, hogy az euróövezeti tagállamok költségvetési finanszírozási szükségletei jelenleg a legmagasabbak a valutaunió 1999-es indulása óta. A Fitch prognózisa szerint az egyes tagállamok bruttó államháztartási finanszírozási igénye az idén csaknem megkétszereződik, a GDP-hez mért tavalyi 9,3 százalékos középértékről 18 százalékra, és e szint közelében marad 2011-2012-ben is.

Az adósságválságnak nincs vége

Az eladósodott országok (Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország) kötvényeit kockázatosnak tartja a piac, és az aggodalmak felerősödésével újra kötvényeket vásárolt az EKB . A közösségen belüli monetáris politikát irányító jegybank portugál, görög és ír papírokat vásárolt – olvasható a Financial Times hasábjain.A görög papírok hozamai az EU-IMF mentőcsomag előtti, májusi szintre kúsztak fel. Az EKB 61 milliárd euró értékben vásárolt állampapírokat, elsősorban görög, ír és portugál államadósságot május 10-e óta. A görög két éves kötvény hozama 10,33 százalékra ugrott szerdán. A piac bizalma Görögországgal kapcsolatban tovább csökkent, mikor szerdán kiderült, hogy az ország mélyebb recesszióban van, mint gondolták.

A görög GDP vártánál nagyobb csökkenése ismét felerősítette az aggodalmat. A görög gazdaság a második negyedévben nagyobb zuhanáson ment keresztül, mint várták. A gazdasági lassulás 1,8 százalékos volt a megelőző három hónaphoz képest. A visszaesés mértéke nagyobb mint az előzetes 1,5 százalékos becslés – közölte a ország statisztikai hivatala szerdán.

Éves alapon számítva Görögország gazdasága 3,7 százalékkal zuhant a második negyedévben, ami szintén nagyobb, mint az előzetes 3,5 százalékos várakozás.

A banki stresszteszt hitelessége megkérdőjeleződött

Az európai bankok stressztesztje nem mutat valós képet a bankok helyzetéről – írta a hét folyamán a WSJ. Egyes bankok nem mutatták be a kockázatos állampapír-állományukat.

Az elemzés rámutatott, hogy a bankok a stresszteszten nem számoltak be a kockázatos állampapírjaikról. A stersszteszt hitelességét eddig is megkérdőjelezték, de „csak” olyan aggályok merültek fel, hogy nem volt elég szigorú a teszt. Egészen a közelmúltig a befektetők nem aggódtak az államkötvények birtoklása miatt, úgy tekintettek rá mintha lényegében kockázatmentes lenne. A világgazdasági folyamatok rámutattak, hogy egyes állampapírok nagy kockázattal járnak. A tőzsdék, a bankpapírok vezetésével egész Európában esést mutattak.

Számos bank kihagyta kereskedési céllal tartott államkötvényeit a felmérésből, míg mások csak a short pozíciókkal foglalkoztak a CEBS megkeresésekor. Akadt olyan ország, ahol központi forrásból származó adatok alapján végezték az ellenőrzést, míg máshol ezek alapját a banki jelentések adták.

Az adósságválságnak még nincs vége Európában, a banki stresszteszt hitelessége erősen megkérdőjeleződött, az EKB kockázatos PIGS kötvényeket vásárol, és a növekedéssel kapcsolatos kockázatok fokozódnak világszerte. Ebben a környezetben egyre nehezebb Magyarország helyzete is, még akkor is nehéz évünk lesz, ha a fiskális pálya kirajzolódni látszik.