Orosz harag - A fegyverek szava dönthet gáz ügyben?

Ha Kijev nem teljesíti Moszkva követelését, Oroszország akár erővel is megpróbálhatja biztosítani az európai földgázexportot – írja az International Herald Tribune szerkesztőségi cikkében három egykori tbiliszi nagykövet.

Oroszország a Szovjetunió széthullása után ismét igyekszik ismét befolyást szerezni a függetlenné vált tagköztársaságokban és a volt kelet-európai szocialista államokban: az augusztusi grúz-orosz háború tanúsága szerint akár erővel is. Az orosz-ukrán gázvita ennek a geopolitikai játszmának az egyik fejezete – idézi a lapot  Népszabadság.

Denis Corboy, az Európai Bizottság, illetve William Courtney és Kenneth Yalowitz, az Egyesült Államok diplomatája szerint  egy esetleges hadi beavatkozást sejtet, hogy Moszkva orosz állampolgárságot osztogat a Krímben, ahol jelentős orosz kisebbség él.

Ez azért különösen aggasztó, mert Dél-Oszétia elleni inváziót is az orosz állampolgársággal rendelkező dél-oszétok védelmére hivatkozva indították el. A Kreml nem áll meg itt: magának követeli a szevasztopoli tengeri támaszpontot 2017 után is, noha Kijev vonakodik attól, hogy meghosszabbítsa az erről szóló szerződést.

A hírhedten jó kétoldalú viszony ellenére hasonlóan kiélezetté válik a viszony Kazahsztánnal is – kockáztatják meg a diplomaták. Moszkva nem nézi jó szemmel, hogy a közép-ázsiai állam, ahol szintén jelentős az orosz kisebbség aránya Oroszország megkerülésével próbál gázt eladni Nyugatra.