Újabb fejlemény a magyar jogállamisági ügyben
Campos Sánchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtöki indítványában azt hangoztatja:
el kell utasítani Magyarország és Lengyelország keresetét, amelyet a jogállamisági feltételrendszer ellen nyújtottak be, mivel álláspontja szerint a feltételrendszert a megfelelő jogalapon fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződés 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.
Magyarország és Lengyelország márciusban nyújtott be keresetet a luxemburgi székhelyű uniós bírósághoz az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben. A bírósági sajtóközlemény szerint a magyar–lengyel kereset többek között a rendelet kiválasztott jogalapjának nem megfelelő jellegén, illetve a megfelelő jogalap hiányán, az EUSZ 7. cikkel meglévő összeegyeztethetetlenségén és a jogbiztonság elvének megsértésén alapult.
Még a választások előtt alkalmazhatják a jogállamisági mechanizmustAz EU Bíróságának főtanácsnoka szerint nem helytálló a jogállamisági mechanizmussal szembeni lengyel–magyar kereset, ezért el kell utasítani. |
A főtanácsnok szerint azonban a rendelet a jogállamiságot nem egy az EUSZ 7. cikkben szereplőhöz hasonló szankcionáló mechanizmussal törekszik megvédeni, hanem pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre a jogállamiság uniós értékrendje védelmére.
Sánchez-Bordona rámutatott, hogy a rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, ily módon
azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával.
A főtanácsnok szerint összeegyeztethetők az uniós szerződésekkel az uniós intézmények által kibocsátott azon szabályok, amelyek meghatározott területeken lépnek fel a jogállamiság értékrendjének a költségvetési irányításra hatást gyakorló bizonyos megsértéseivel szemben. Hangsúlyozta: kiemelten fontos a jogállamiság védelme az EU-ban, így a mechanizmusról szóló jogalkotói döntés az uniós intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik, tehát a döntés nem minősíthető tévesnek.
A főtanácsnok indítványa nem köti az uniós bíróságot. A testület bírái most kezdik meg a tanácskozást az ügyben. A döntést későbbi időpontban hozzák meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.