Nem kérnek a négynapos munkahétből a japánok
A szorgalomról és a brutális munkakultúrájáról hírhedt Japánban állami szinten indítottak el egy kedvezményezést, amelybe eddig Nyugaton csak vállalati szinten kóstolhattunk bele, ám három év után úgy tűnik, kudarcot vallott a négynapos munkahét. A világ harmadik legnagyobb gazdaságában ugyanis a dolgozók nem akarják, hogy kevesebb időt kelljen munkával tölteniük – írta az Insider.
A japán kormány először 2021-ben javasolta az ipari vezetőknek a rövidebb munkahét bevezetését. S bár a kezdeményezés lassan indult – 2022 elején az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium szerint a vállalatoknak csak mintegy 8 százaléka engedélyezte ezt –, mára rengeteg állás van, ahol a dolgozók háromnapos hétvégére számíthatnak.
A probléma az, hogy nem kérnek belőle, és inkább a hosszabb munkaidőt választják.
A Panasonic, Japán egyik legnagyobb vállalata, 2022 elején döntött úgy, hogy bevezeti ezt a lehetőséget, ám több mint két év elteltével a 63 ezer jogosult alkalmazottja közül mindössze 150-en fogadták el az új munkarendet.
Hasonló helyzetről számolt be az Uniqlo anyavállalata, a Fast Retailing, az elektronikai óriás Hitachi és a Mizuho pénzügyi cég is: a munkáltatók mintegy 85 százaléka számolt be arról, hogy a szokásos heti két szabadnapot adják a dolgozóknak, az ő kérésükre.
A többség négynapos munkahetet szeretne – bár nem való mindenkinekA Gallup felmérése szerint az amerikaiak 77 százaléka jobban érezné magát kevesebb napi munkával. |
A pluszszabadnap kivételétől való vonakodás nagy része annak a kultúrának köszönhető, amelyben a munkavállalók a vállalatokat maguk elé helyezik, hogy csapatjátékosnak és keményen dolgozónak tűnjenek. Ez Japán háború utáni korszakából származik, amikor a gazdaság fellendítése érdekében Josida Sigeru akkori miniszterelnök arra kérte a nagyvállalatokat, hogy ajánlják fel alkalmazottaiknak az élethosszig tartó munkahelyi biztonságot, és csak annyit kértek, hogy a dolgozók hűséggel hálálják meg.
Japán rémálom: túlmunka és népességfogyás
A négynapos munkahét bevezetésével a kormány az ország több súlyos problémáját próbálta meg egyszerre enyhíteni:
- a túlterhelt munkavállalók gyorsan kiégnek, nehezen alapítanak családot és korán halnak meg;
- a népességfogyás pedig hamarosan súlyos munkaerőhiányt fog okozni a japán gazdaság számára.
Ez összhangban van más gazdag országokkal, amelyek a demográfiai összeomlás irányába haladnak. Áprilisban Szingapúr, amely hasonló népesedési problémával küzd, bejelentette, hogy a munkavállalók hamarosan rövidebb munkahetet és rugalmas munkaidőt kérhetnek. Izland, Írország, az Egyesült Királyság és Spanyolország pedig szintén kísérletezik négynapos munkahét bevezetésével.
Ez látszólag sikeresnek tűnik: a 61 brit vállalatból, amely 2022-ben részt vett a négynapos munkahét hat hónapos kísérletében, 54 egy évvel később is folytatta a rövidített hetet, 31 pedig tartósan bevezetné a munkarendet.
Görögország viszont éppen ellenkező irányba indult el a népességfogyás és az alacsony termelékenység elleni küzdelemben, amikor júniusban bevezette a hatnapos munkahetet egyes iparágak számára.
Japánban egyre több a 65 évesnél idősebb munkavállalóA demográfiai problémákkal, így munkaerőhiánnyal küzdő szigetországban a cégek az idősek felé fordulnak, hogy pótolják a fiatalokat. A közlekedési ágazatban kiemelkedően magas az arányuk. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.