Csaknem száz fiók tűnt el tavaly

A múlt évben is folytatódott a hitelintézetek fizikai értékesítési hálózatának zsugorodása:

a harmadik negyedév végén 1885 bankfiók működött Magyarországon, miközben egy évvel korábban még huszonegy híján kétezer

– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai adataiból.

Hosszabb időtávot vizsgálva még látványosabb a hálózat ritkulása: 2015 harmadik negyedévében még 2954 értékesítési egység működött országszerte,

tehát öt év alatt nagyjából ezer bankfiók tűnt el a térképről.

Az MNB bankfiók- és ATM-kereső alkalmazásának adatai szerint a múlt hét végén 1870 bankfiók üzemelt országszerte, vagyis a számuk minimálisan ugyan, de 2020 utolsó negyedében is tovább csökkent. A jegybanki aloldal adatai szerint a bankfiókok megoszlása – hasonlóan a teljes hitelintézeti piachoz – igen koncentrált Magyarországon: az öt legnagyobb hálózatot működtető piaci szereplő több mint 1500 értékesítési egységgel rendelkezik, ami több mint 80 százalékos részesedésnek felel meg. A Takarék csoport változatlanul messze kiemelkedik a mezőnyből: csak a Takarékbanknál közel 750 értékesítési egységet talált a jegybanki alkalmazás. (Ha pedig a tényleges működését a múlt hónapban megkezdő Magyar Bankholdinghoz tartozó másik két szereplő, a Budapest Bank és az MKB fiókjait is figyelembe vesszük, akkor az új szervezet adja az összes magyarországi fiók majdnem felét.) Az OTP Bank még mindig csaknem 370 értékesítési egységet üzemeltet Magyarországon, de a találati lista szerint száznál több – 202, illetve 107 – fiók­kal rendelkezik a K&H és az Erste Bank is.

Az elmúlt években tapasztalható zsugorodás persze teljesen érthető:

a pénzügyi szolgáltatások elektronikus csatornákra terelődése csökkentette a fizikai egységek forgalmát, ami a meglévő és igen drágán fenntartható hálózat folyamatos racionalizálására ösztönözte a piaci szereplőket. Ezt a folyamatot a járványhelyzet még inkább felgyorsította, hiszen gyorsan és nagymértékben bővült azoknak a szolgáltatásoknak a köre, amelyek a fiókok felkeresése nélkül is igényelhetők, miközben maguk az ügyfelek is jóval nyitottabbakká váltak az elektronikus szolgáltatások használatára.

Ennek tükrében számítani lehet arra, hogy a hálózatok optimalizálása folytatódik, bár közel sem olyan gyorsan, mint az elmúlt években.

A hálózat optimalizálása persze nem csak az alacsonyabb forgalmú kapcsolati pontok bezárását jelenti, több hitelintézetnél elindították az új generációs, nagyrészt automatizált és főként a személyes tanácsadásra fókuszáló fiókok kialakítását.

Nem növekszik már az alkalmazottak száma

Az MNB adatai szerint megfordulni látszik a hitelintézeti szektor alkalmazotti számának évek óta tartó lassú emelkedése is. A részletes szektorstatisztika szerint az átlagos állományi létszám 38 773 volt a hitelintézeteknél 2020 harmadik negyedévében, bő ezerrel – 2,6 százalékkal – kevesebb az egy évvel korábbinál. | VG