Az elmúlt hét év legalacsonyabb ütemű áremelkedését mérte a Takarék csoport a tavalyi első három negyedévben a rendszeresen megjelentetett termőföldárindexében. A forgalom azonban nem csökkent 2017-hez képest.
Kelemen Zoltán
2019.05.29, 10:29
Megosztom a cikket
A 2016–2017-es két számjegyű áremelkedés után tavaly jelentősen mérséklődött az átlagos árváltozás: nominálisan csupán 6,4, reáláron pedig 3,5 százalékos volt a drágulás – áll a Takarék csoport termőföldárindexéről szóló elemzésben. Ez a termőföld-tulajdonszerzés 2014-től hatályos szigorítása óta a legalacsonyabb növekedési szint.
Ám ennél korábbra visszatekintve is az látható, hogy a 2011-ben kezdődő felívelési időszakban rendre ennél nagyobb volt a drágulás a hazai termőföldpiacon.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
A termőföldforgalom viszont nem esett vissza tavaly a 2017-eshez képest. Igaz, abban az évben már a normál piaci állapotra állt vissza a forgalom, a 2016-os Földet a gazdáknak program által generált növekedés után. Az átlagostól némileg lemaradva, kevesebb mint 6 százalékkal nőtt a szántók tranzakciós ára.
A tavalyi első három negyedév adatai szerint egy hektár szántóterület átlagosan 1,46 millió forintért cserélt gazdát, míg 2017-ben még körülbelül 1,38 millió forintért. Az előző években ebben a művelési ágban 10 százalék felett volt az áremelkedés az elemzés szerint.
Az árnövekedés csak egyetlen régiót nem érintett: a közép-magyarországi régióban vélhetően azért voltak sokkal alacsonyabbak a hektáronkénti árak a 2017-esnél, mert 2017-ben kiugróan magas volt az átlagár néhány értékes termőterület eladása következtében.
A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
