Egy évtized – triplázódó szántóárak

A 2018-as 1,312 millió forintról tavaly 1,402 millió forintra emelkedett az eladott termőföldek hektáronkénti átlagára a NAV egyelőre nem teljes körű adatai szerint

– áll az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványban. Az OTP Jelzálogbank által kiadott elemzés szerint az áremelkedés országosan átlagban 7 százalék volt, a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőttek az árak, de Békés és Csongrád megyében is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Négy megyében viszont csökkentek a termőföldárak, a legnagyobb arányban – 12 százalékkal – Pest megyében.

Az elemzésben kiemelik, hogy a termőföldek áremelkedése az összes eladott földterület méretének 14 százalékos – vagyis a tranzakciószám 7 százalékos csökkenését is meghaladó mértékű – visszaesése mellett ment végbe. A bank szakértői szerint

ez valószínűleg a jövőben is folytatódik, hiszen szabályozás hiányában a birtokaprózódás vészesen zajlik tovább, a jövőben pedig nem várható olyan koncentrált állami kínálat, mint amilyen 2016-ban volt.

A termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedésének főbb okai a területalapú támogatások, a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentessége, a sokéves átlagot meghaladó terményárak, valamint a rendkívül kedvező kamatkörnyezet és forráskínálat a termőföld vásárlásához, illetve a bankok élénk agráraktivitása – áll az elemzésben.

A legdrágább megye tavaly – immár hagyományosan – Békés lett, ahol az átlagár elsőként lépte át a 2 millió forintos hektárárat (2,028 millió forint). Emellett Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Csongrád megye haladja még meg a másfél milliós szintet. 2019-ben csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrádé, Zaláé és Heves megyéé.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható