Mélyen gyökerező válság az erdőgazdálkodásban

Erősen sújtották a hazai erdőgazdálkodókat a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák, emiatt a vállalkozások jelentős része jelenleg szünetelteti a tevékenységét – írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Idén az erdészeti ágazat különösen sok nehézséggel és feladattal szembesült,

amelyekre a sajátos gazdálkodási, illetve vállalkozási viszonyok miatt sem tudott megfelelően reagálni. Az idei nehézségeket az erdészeti ágazatban nem csak a járványhelyzet okozta álalános gazdasági kihatás eredményezte, a most felszínre kerülő problémák nagy része több évvel, évtizeddel ezelőtti időszakból ered. A kis számú kivételtől eltekintve elaprózott és elszigetelten tevékenykedő erdészeti – erdőgazdálkodó, kivitelező és szolgáltató – vállalkozások az elmúlt években

komoly nehézségekkel találták szembe magukat először a munkaerőpiacon, majd a kitermelt faanyag értékesítési lehetőségeiben.

Ezek önmagukban is jelentős zavarokat okoztak volna a tevékenységükben,

a járványhelyzet következtében azonban mindezek felerősödve, egyszerre zúdultak a vállalkozások nyakába. Ennek eredményeként meghatározó részük gyakorlatilag jelenleg is szünetelteti a tevékenységét. Ez annál is inkább gond, mert az erdőkhöz, és így az erdőgazdálkodáshoz jelentős közérdekű – környezetvédelmi, közjóléti – funkciók társulnak. Az ágazati szereplőket ért nehézségek ezeknek a közérdekű funkcióknak a sérülésével is járhatnak, így hatványozottan oda kell figyelni rájuk.

A NAK vezetése, valamint a kamara Erdő- és Vadgazdálkodási Országos Osztálya is áttekintette. Erre az is okot adott, hogy az idén hatályba lépő jogszabálymódosítások eredményeként rövid időn belül tulajdonképpen az erdőgazdálkodás piaci szereplőinek szinte teljes köre vállalkozási vagy őstermelői formában fog tevékenykedni, azaz kamarai taggá válik. Ez korábban a magánerdő-gazdálkodók és az erdészeti szakirányítók körében csak esetleges volt, hiszen a többségük nem vállalkozási formában működött. A kialakult helyzet a kamara szerint

az erdészeti vállalkozások versenyképességének érdemi javulásáig központi ágazatszervezési eszközökkel javítható.

A megváltozott lehetőségekből kiindulva átfogó jövőképet kell adni az ágazat egésze részére, majd szabályozási és támogatási eszközökkel, tájékoztatással, illetve – ha indokolt – vállalkozásszervezési támogatással elő kell segíteni az erdészeti vállalkozások megfelelő pályára állását. Ebben a munkában a kamara is jelentős szerepet kíván vállalni, és 2021-ben az eddigieknél is szorosabb informális és munkakapcsolatot kíván kiépíteni az erdészeti vállalkozásokkal, az erdészeti szakmai szervezetekkel, az Agrárminisztériummal – áll a közleményben.