A bizonytalanság mellett is felfokozott a kereslet a mezőgéppiacon

Az idei év jól indult a mezőgazdasági gépek kereskedelmében, mivel mindenkinek voltak még tavalyi készletei. A Covid és az orosz–ukrán háború miatt az viszont már nagyobb kérdés, hogy ezeket a készleteket hogyan tudják pótolni

– mondta a VG-nek Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Ez egészen biztosan nagy nehézséget jelent, az ellátási láncok akadoznak.

Egy kombájnban 55 ezer alkatrész van, amiből nyolcezer különböző fajta, és ha azokból nincs 1-2 fontosabb, az mindent megakaszt – magyarázta. Úgy véli, a gépek folyamatosan jönnek majd a gyártóktól, de a mennyiség kérdéses. 

Ezek a hatások már az árakban is megmutatkoznak, a drágulás mértéke azonban attól függ, hogy mennyi az acéltermékek, illetve az elektronika aránya az adott eszközben.

A nehéz, drága acélból készült gépek áremelkedése éves alapon már 15-20 százalékos.

„Normál időszakban, vagyis az elmúlt mintegy húsz évben ez az ütem 1,5-2 százalék volt” – tette hozzá. Egy ilyen mértékű áremelkedés hatalmas költségtöbblet is, elég csak arra gondolni, hogy egy óránként 60 tonna búza betakarítására képes kombájn – amelynek egyébként az éves „munkaideje” 20 nap – 600 ezer euróba kerül.

Harsányi Zsolt az Axiál által szervezett gépbemutató előtti előadásában Covid-hatásként említette, hogy gyakran egy évvel hosszabbodtak meg a rendelési-gyártási periódusok, amit a háború még súlyosbít. A harkivi felnigyár leállt, és összességében sok probléma keletkezett a gumi-, az alkatrész- és elektronikaialkatrész-, valamint az öntvényhiány miatt. Egy sor olyan következménye is van a háborúnak, amit nehéz kezelni: az Axiálnál például az Oroszország elleni szankciók áldozata lett egy 200 millió forint értékű vetőmagszállítmány, amit 700 ezer tonna kukorica termelésére lehetne elegendő, de a vevőnek nem szállíthatják le, Európában pedig nem használhatják fel, mivel olyan csávázószerrel kezelték, ami itt nem engedélyezett.

A háború rossz esetben befolyásolhatná a műholdas navigációra alapozott gépek működését is, de most kifejezetten jól jön, hogy a mAXI-NET 2.0 elnevezésű hálózat, melyet az Axiál Kft. – az Infobex Kft. közreműködésével és az Európai Űrügynökség anyagi hozzájárulásával – 2021 őszén indított el, négy helymeghatározó rendszerre alapoz. Ezek közül az egyik orosz, amit a háború miatt zavarnak, ezért azt lekapcsolták a hálózatról, de a gazdálkodók számára a három rendszer is tökéletes navigációs adatokat biztosít.

A mezőgéppiacon új jelenség, hogy a beszállítók már a megrendelt gépek árait sem tudják tartani, napi árak alakultak ki.

Az NHP kivezetése és az emelkedő kamatok új helyzetet jelentenek, így előfordul az is, hogy egy-egy gépberuházási pályázat nyertese „elgondolkodik” azon, hogy elálljon a pályázattól, de – ahogy Harsányi Zsolt elmondta –, most olyan a kereslet, hogy ha egy kiesik, jön helyette öt.

A gépforgalmat nagyban befolyásolják az állami támogatások, pályázatból pedig sok volt, így most a mezőgép-forgalmazóké a szerep, hogy ki is szolgálják az igényeket. A digitalizáció megkerülhetetlen az agrárágazatban, a gyártók és a forgalmazók is a digitális agrárstratégiával összhangban próbálnak dolgozni. Mint mondta, nagy siker volt például a precíziós pályázat, de tapasztalatai szerint sok termelő még mindig úgy tekintett arra, mintha szimpla gépberuházási pályázat lenne. Holott a kiírásban szerepel egy 7 százalékos érték, amit a nyerteseknek precíziós szolgáltatások igénybevételére kell költeniük, ezt szerinte sok pályázó nem vette elég komolyan.