Több zöldfeltétel, megnövelt támogatás a fiatal gazdáknak az új KAP-ban
Az elmúlt négy évben 26 százalékkal nőtt az agrárium termelékenysége, a beruházások értéke 19, a jövedelmezőség pedig 21 százalékkal emelkedett – tekintett vissza a 2023. január 1-jén életbe lépő új uniós közös agrárpolitika (KAP) magyar szabályozásáról szóló előadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ennek a fejlődésnek is köszönhető, hogy az elmúlt években az agrár-élelmiszergazdaságnak is nagy kihívásokat és bizonytalanságot hozó változások és krízisek ellenére a piaci szereplők stabilitása és az élelmezésbiztonság is megmaradt.
A két év átmenet után életbe lépő új KAP-pal kapcsolatban elmondta: az Európai Bizottság elmúlt három évét az határozta meg, hogy miként tudják környezeti feltételekhez kötni az agrártermelést. A hazai KAP stratégiai tervben sikerült megőrizni az egyensúlyt a környezeti szempontok és a versenyképesség között, a fenntarthatóság gazdasági, szociális és környezeti szempontból is biztosítva van a magyar vidék számára – nyomatékosította. A tárca ugyanis úgy gondolkodott, hogy
a vidéki lét vonzóvá tétele, illetve fenntartása nem mehet az élelmezésbiztonság rovására.
A kormány korábbi döntése, amellyel 80 százalékra emelte a vidékfejlesztési források nemzeti kiegészítésének arányát, lehetővé tette, hogy már 2021-ben elinduljon a Megújuló vidék – megújuló agrárium című program.
Az államtitkár elmondta, hogy 2027-ig az úgynevezett első pilléres, közvetlen támogatás kerete 2,485 milliárd, míg a második pilléres vidékfejlesztési forrásé 2,891 milliárd forint. Ez óriási összeg, amely eszköz lehet arra, hogy elérjék a célkitűzéseket, nevezetesen, hogy 2030-re a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, az előállított hozzáadott érték a duplájára, az export pedig 15 milliárd euróra növekedjen. A vidékfejlesztési forrásokból 1500 milliárdot szánnak beruházások támogatására, míg nagyságrendileg ezermilliárd forint jut a természeti környezet fenntartását célzó dotációra.
Ez már a KAP harmadik reformja 2004 óta, a bizottság mindig az egyszerűsítést tűzi ki célul, de ezt eddig nem sikerült elérnie
– mondta a KAP első pilléres, közvetlen támogatásait bemutató előadásában Horváth Anikó, az agrártárca támogatáspolitikai főosztályának osztályvezetője. A támogatások célja, hogy a gazdálkodóknak rendelkezésre álljon egy jövedelem, legyen vonzó a vidéki környezet, növekedjen a termelékenység, felgyorsuljon a generációváltás, és ne éljünk vissza a természeti erőforrásokkal. Az AM ezek szellemében alkotta meg az Európai Bizottság által november 7-én elfogadott KAP stratégiai tervet.
Bemutatta a szaktárca a brüsszeli megállapodás részleteit: közel 5400 milliárd forint sorsa dőlt elAz élelmiszeripar megújítását, a mezőgazdaságban pedig az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését tekinti gazdaságfejlesztési prioritásnak az agrártárca. |
A közvetlen támogatások forrásaként – mivel Magyarország élt a lehetőséggel, és a második pillérből 25 százaléknyi forrást átcsoportosított – évi 1,347 milliárd euró áll rendelkezésre. A termelőket érintő lényeges változás, hogy a területalapú támogatás (SAPS) helyébe az alapjövedelem-támogatás lép, amelynek éves kerete a teljes összeg 54,56 százaléka, 735,3 millió euró lesz,
az egy hektárra jutó alaptámogatás pedig várhatóan 147 euró körül alakulhat.
(Itt egy minimum- és maximumértéket is meg kellett adnia a tárcának, ezeket 125 és 169,12 euró értékben határozta meg.) Ez az összeg emelhető meg további vállalásokkal, így például az Agroökológiai programmal. Az utóbbira a teljes keret 15 százaléka fordítható – és nem azonos az eddigi zöldítéssel.
A fiatal gazdák támogatására az eddigieknél több forrás jut, közvetlen támogatásként 28,6 millió euró, de a feltételeknek megfelelő gazdálkodók a második pillérből is pénzhez juthatnak. Pozitív változás, hogy a többlettámogatás az eddigi 90 hektár helyett 300 hektárig jár a 40 év alatti gazdálkodóknak, ami 157,33 euróra emeli az eddigi 67 euró körüli többletjuttatásukat.
Megmaradnak a termeléshez kötött támogatások, éves keretük 202 millió euró lesz. Fontos változás viszont – amire a burgonya hatósági árassá tételekor a VG már felhívta a figyelmet –,
hogy az étkezési burgonya termeléshez kötött támogatása megszűnik.
Új elemként jelenik meg a területalapú támogatásokban az úgynevezett redisztributív kifizetések rendszere. Ennek éves kerete 189,1 millió euró, és ez az elem gyakorlatilag újraosztja a támogatások egy részét a kisebb termelők javára, 10 hektárig várhatóan 80 euró, 10 és 150 hektár között pedig 40 euró többletet adva.
Fontos változás: bővül a támogatható terület, hogy az ökológiai szempontból kedvező, de eddig nem támogatott, például vizenyős földterületeket ne alakítsák át csak a támogatásért alig termő szántókká. A tárca számításai szerint ez maximum százezer hektárt érinthet, így nem befolyásolja érdemben az alaptámogatás egy hektárra jutó mértékét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.