A vetőmagon is spórolni próbálnak a gazdák

Az előző évihez hasonló nagyságú, 120,9 ezer hektár volt Magyarország vetőmag-szaporító területe – közölte a 2021. július 1. és 2022. június 30. közötti időszak vetőmag-forgalmazásáról szóló kiadványában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez a terület a hazai szántóterület mintegy 3 százalékát tette ki. Az elmúlt évben összesen 354 424 tonna vetőmagot fémzároltak, ami 5,3 százalékos csökkenés az előző évhez képest. 

Az országban előállított vetőmag exportértéke 2021-ben a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) adatai szerint 283 millió euró volt, ami – 360 forintos euróárfolyammal számolva – 102 milliárd forint külpiaci bevételt hozott. Az árak is emelkedtek, így ez 18 százalékos értéknövekedés az egy évvel korábbihoz képest. A hazai vetőmag-előállítók általában évente közel 100 ezer tonnát exportálnak, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben ez valamivel több, 114,2 ezer tonna lett. A legnagyobb tételben hibrid kukorica és hibrid napraforgó került külpiacra, míg 

A kalászos gabonaféléknél a hagyományos fajták mellett 2021-ben 671,2 hektáron állítottak elő hibrid fajtákat (búza, árpa, rozs). A hagyományos fajták összes vizsgált területéhez képest a hibrid búza 0,8, a hibrid rozs aránya 6,9 százalék volt, míg a hibrid árpáé 3,8 százalék. 

Mivel Magyarországon sem a területalapú, sem a fehérjetámogatás eléréséhez nem kötelező fémzárolt vetőmagot használni, 

Az AKI kutatói felhívták a figyelmet arra – amit a vetőmag-előállító szakemberek is sokszor hangoztatnak –, hogy a fajtára jellemző terméshozamok azonban csak ellenőrzött, megfelelő minőségű vetőmagból állíthatók elő.

Fajtahasználat szerint őszi búzából 2021-ben a szaporítóterület 43 százalékán hazai fajtát vetettek, míg 57 százalékán külföldi nemesítésű fajtát választottak a termelők. Őszi árpából, őszi tritikáléból és tavaszi zabból a szaporítóanyagot elsősorban a Nemzeti fajtajegyzékből választották, míg tavaszi búza, tavaszi árpa és őszi rozs esetében az EU-s fajtajegyzéket részesítették előnyben – ez nem változott a korábbi évekhez képest. Az őszi durumbúza esetében közel fele-fele arányban oszlott meg a hazai és az EU-s fajtahasználat, míg őszi zabot és tavaszi tritikálét kizárólag a Nemzeti fajtajegyzék alapján vetettek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentése szerint összesen 46 398 hektáron (szemlélt terület) szaporítottak kalászos gabonát 2021-ben, ebből 45 492 hektár kapott alkalmas minősítést. Az előző évhez viszonyítva ez 2 százalékos területcsökkenés. Ezen belül az őszi búza szaporítóterülete nagyobb mértékben, 8,4 százalékkal esett vissza 2020-hoz képest. A 2021-es szezonban a következő évre 24 691 hektárról érkezik a vetőmag – ez a területnagyság a 2018. évihez hasonló –, a terméshozamok 10-15 százalékos visszaesést mutatnak (elsősorban az alföldi régióban) az aszályos időjárás miatt.

A 2021-es évben szaporított őszi búza mennyisége 183 043 tonna vetőmag-alapanyagot biztosított a 2022-es vetési szezonra, ennek 67 százalékát fémzárolták. Őszi búzát nagyságrendileg 932 ezer hektáron vetettek árunövényként 2022-ben, ennek vetőmagszükséglete hozzávetőlegesen 215 ezer tonna (230 kilogramm hektáronkénti átlaggal számolva), így 

Az őszi búza felújítási aránya a 2021-ben értékesített alapanyagok beérkezett adatai szerint (beleértve az importvetőmagot is) elérte a 65 százalékot. Az elmúlt években javuló tendenciát mutat az őszi kalászosoknál a fémzárolt vetőmag használata. 

Kukoricát 31 348 hektáron szaporítottak 2021-ben, ez az előző évhez képest 11 százalékos területnövekedés. Összesen 93 163 tonnát fémzároltak. A fémzárolt mennyiségnek közel egyötöde fedezi a hazai kukoricavetőmag-szükségletet, és 2022 szeptemberéig mintegy 52 ezer tonna kukorica-vetőmag került exportra.