Örül az állattenyésztő – olcsóbb a tej –, vakarja a fejét a borász
A szakértők szerint a kiskereskedelmi fogyasztás csökkenése ugyan kedvezőtlen hatással van a feldolgozóipari forgalomra, a magas árak azonban ellensúlyozzák ezt. „Az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével, az MBH Bank létrejöttével a legkisebb őstermelőktől a kis-, a közepes és a nagyüzemeken át az exportképes nagyvállalatokig még nagyobb rálátásunk van az élelmiszer-gazdaságra. Banki oldalról a pénzintézetnél mindez rendelkezésre áll” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Új korszak kezdetén vagyunk az élelmiszer-gazdaságban, szakértelemre, tőkére, hatékonyságra van szükség
– hangsúlyozta ügyvezető igazgató.
Jelezte: az agrárügyfelek esetében kiemelten fontos, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat kínáljunk számukra, amelyek elősegíthetik az alkalmazkodást a gyorsan változó piaci környezetben és a most induló új európai uniós támogatási időszakban. Kiemelte: a bank hamarosan új finanszírozási formát is kínál az egységes kérelemben beadott támogatások faktorálásával, beleértve az Agrárökológiai program jogcímeit is.
Javult a bizalmi mutató
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 első negyedévében 29,8 pontra erősödött a 48 pontos skálán. A mostani érték a tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,3 pontos növekedést, éves összehasonlításban 0,3 pontos csökkenést mutat.
A megelőző negyedévhez képest szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állatitermék-pályák pozíciója erősödött. És bár továbbra sincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 3-5 százalékos növekedési pályát, és a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot, egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.
Magas termésátlag kell a jövedelmezőséghez a növénytermesztésben
A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények termesztésében – elsősorban a jó időjárásban bíznak a termelők. Hiába csökkent ugyanis például a műtrágya ára, és állt meg az egyéb költségelemek érdemi növekedése, az értékesítési árak 2021 végi, 2022 eleji szintre estek vissza, aminek ellensúlyozásához magas termésátlagra van szükség. „Búzából, árpából a hektáronkénti 5-6 tonna helyett 6-7 tonna termés az, ami a költségek kifizetése után némi jövedelmet is termelhet” – mutatott rá Héjja Csaba szenior agrárelemző.
Mint mondta, az ősszel elvetett növényekre Magyarországon is jók a terméskilátások. „Azonban tavaly pont ilyentájt vette kezdetét az aszályos időszak, a kukoricával és a napraforgóval kapcsolatban tehát egyelőre nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni” – tette hozzá. Az Ukrajnából érkező gabonaimporttal kapcsolatban megjegyezte, volt ugyan piaczavaró hatása, de bizonyos mennyiségre mindenképp szükség volt a feldolgozóipar működésének fenntartásához. Hozzátette: a kormányzati döntések révén egyelőre megszűnt Ukrajnából a behozatal, így meg kell kezdődnie a tárolókban lévő magyar termények értékesítésének.
Nőhet az állattenyésztők által elérhető jövedelem
Az állattenyésztők helyzete egyelőre kedvezőbbnek tűnik a szakértők szerint. Az első negyedévben tetőző takarmányárak csökkenésnek indultak, érezhetően kevesebbe kerül az állatok nevelése, az értékesítési árak viszont nem estek vissza. „Előreláthatóan tehát lesz egy rövidebb-hosszabb időszak, amikor magasabb jövedelemre tehetnek szert az állattenyésztők. Annak ellenére is, hogy a kiskereskedelmi forgalomban csökken az állati termékek iránti kereslet” – mutattak rá a szakértők.
A tejágazatban országos szinten tavaly a termelők 3 százaléka hagyott fel a termeléssel, ez azonban egy természetes koncentrációs folyamat eredménye a bank elemzői szerint. A tejtermékek esetében a kínálat bővülése, ennek okán pedig az árak mérséklődése látható, de Magyarországon ez kisebb mértékű, mint máshol Európában. A kiskereskedelemben látható „árháború” egyes tejtermékeknél várhatóan a feldolgozói árak csökkenéséhez vezet a közeljövőben – tették hozzá.
Az MBH AgrárTrend Indexben az idei első negyedévben a baromfihús-termékpálya szerepelt a legjobban. Ennek legfőbb oka, hogy továbbra is legalább kilogrammonként 510 forintért lehet eladni a vágócsirkét.
Jó értékesítési lehetőségek a szőlő-bor termékpályán
Elsősorban az élénkülő turizmus miatt kedvezők a kilátások a szőlő-bor alágazatban. Hozzájárul ehhez az energiaköltségek, ezáltal pedig a feldolgozás költségeinek csökkenése is. Az új évjáratok már elérhetők a kiskereskedelmi forgalomban, és bár emelkedtek az árak, nem nagy mértékben. A gyümölcsösökben jellemzően nem volt nagymértékű fagykár, így
a szakértők szerint előreláthatóan nem lesz gond az idei termésmennyiséggel. A termelői szektornak azonban mindenképp áremelésre lenne szüksége, ugyanis nem tudták megfelelő mértékben érvényesíteni az előállítási költségek emelkedését.
A szántóföldi zöldségtermesztésre az év első hónapjaiban tapasztalt időjárás jótékony hatással volt, bő termés várható. Hollósi Dávid kérdésre elmondta: ahhoz, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nagyobb arányt érjen el a magyar külkereskedelemben, lényegesen növelni kellene a feldolgozott termékek kivitelét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.