Az ukrán gabona kitiltása sem ment meg a búza termőterületének csökkenésétől

Elindultak az őszi munkák, amelyeket finanszírozni kellene, de a megtermelt gabona eladásából ezt most nem tudják megtenni a gazdálkodók. Az egyébként is alacsony árak az őszi munkák kezdete óta csak csökkentek – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A szakmai szervezet úgy számol, hogy hektáronként 300 ezer forint lesz a búza önköltsége, a GOSZ-elnök szerint viszont aki nem tud ennyit „a búza alá tenni”, az jobb, ha el sem veti. Abból ugyanis csak gyenge minőségű gabona jöhet ki, és annak az ára sem most, sem várhatóan hosszabb távon nem fedezi a költségeket. Ez az önköltség egyébként alacsonyabb, mint az előző szezonban, aminek például a műtrágya árának csökkenése az oka.

A kulcskérdés most az lesz, hogy ebben a piaci helyzetben, és ilyen piaci kilátások közepette mekkora területen vetnek őszi kalászost a gazdák, erről – bár elvileg a vetési szándékokat már lejelentették – még korai lenne konkrétumokat mondani. Az viszont Petőházi Tamás szerint valószínűsíthető, hogy a kalászosok vetésterülete jóval kisebb lesz a tavalyinál, sőt a korábban jellemzőknél is. „Az biztos, hogy még egyszer nem lesz 390 ezer hektár őszi árpa” – utalt arra, hogy az idén annyira keveset fizetnének a felvásárlók ezért a terményért, hogy a gazdálkodók megfogalmazása szerint 

A várakozások szerint az idén egymillió hektárról learatott búza vetésterülete is csökkenni fog, szintén az értékesítési és a megtérülési gondok miatt. 

Ki és miből finanszírozza a gabonakészletet?

Az ukrán gabonaimport tilalmának a magyar kormány általi, saját hatáskörben történt meghosszabbításának hatásairól annyit mondott, hogy ennek megjelenését a piacon későbbre várják. Az ugyanakkor tény, hogy a szeptember 15-e előtti időszakban még uniós döntés alapján fennálló tilalomnak nem volt érzékelhető hatása a gabonapiacra, az árak a mélyben voltak akkor is, a piaci enyhülésre reményt adó export pedig nem indult be. Az utóbbinak elsősorban az az oka, hogy a csak a „frontországokból” kizárt ukrán gabona más uniós országokba – például a magyar gabona számára kulcsfontosságú olasz piacra – akadálytalanul áramolhatott. Pedig még most is igaz, hogy az export beindulása lenne a legfontosabb a magyar gabonapiac számára, mert hiába van belföldi forgalom, a magas készletek miatt a feldolgozók csak rövid távú szükségleteik kielégítéséhez elegendő gabonát tárolnak be, mondván, hogy ebben a helyzetben fölösleges finanszírozni a készletet. Az utóbbi problémára lehetett volna megoldást találni, ha például kamatmentes hitelt vehettek volna fel a feldolgozók, azzal a feltétellel, hogy fél- vagy egyévi készletüket felvásárolják – tette hozzá.

Hasonlóan látják a helyzetet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szakértői is. Ahogy Csősz Tibor, az érdekképviselet tanácsosa fogalmazott: kivárás, tanácstalanság és nyomott árak jellemzik a piacot. Információik szerint a felvásárlók nagy szórással, 55 és 75 ezer forint közötti áron tesznek ajánlatot, minőségtől függően, de a legtöbb ajánlat 60–65 ezer forint közötti. Sajnos az idei termésből legfeljebb 30 százalék az étkezési minőségű. A még a legkülönlegesebb paramétereknek is megfelelő búzáért viszont akár 90 ezer forintot is adnak, ilyenből azonban csak minimális mennyiség van – mondta a tanácsos. Jól jellemzi azonban a helyzetet, hogy az ukrán gabona kitiltásától függetlenül a kereskedők annyit kínálnak a hazai terményért, amennyiért az ukrán gabonát meg tudnák venni a határon.

De mit lehet vetni a kalászosok helyett?

A termelők abban is bizonytalanok, meddig működhet az importtilalom, de az is látszik, hogy a magyar piacon most nincs szükség több kalászosra, Csősz Tibor szerint most nem lenne kereslet az ukrán búzára. 

Az előbbi betakarítása már elindult Ukrajnában, az ára pedig csökkenni kezdett. 

Az őszi vetésekről a MOSZ-nak sincs információja, de Csősz Tibor is úgy véli, hogy a kalászosokat kisebb területen termelik majd a gazdálkodók. Kérdés ugyanakkor, hogy mit lehet helyettük termelni. A tavaszi vetésű növények területe növekedhet, de itt a bázis sem volt magas, hiszen idén a kukorica területe is csökkent. Az új közös agrárpolitika a területpihentetésnek is nagyobb teret ad, ez is egy opció lehet a termelőknek, de nem a végtelenségig. 

Mivel azonban az ukrán termény valószínűleg hosszabb távon is jelen lesz a térségünkben, valamit tenni kell a vetésszerkezettel – vetette fel Csősz Tibor. A másik oldalról viszont nagy kérdés, hogy ha az uniós termelőkre szigorú előírások vonatkoznak, ennek fejében pedig az EU-n belül szabadon, vámok nélkül áramolhatnak a termékek, akkor, ha az unió vámmentességet biztosít egy harmadik félnek, vajon az onnan érkező árukkal szemben miért nem él ez a kötelezettség – tette fel a kérdést.