Tele van kérdőjelekkel a kínai–orosz megaagrárüzlet
Több mint 25 milliárd dolláros mega kereskedelmi ügyletben állapodott meg Pekingben Vlagyimir Putyin és a vendéglátó Hszi Csin-ping kínai elnök. Eszerint Oroszország 12 éven át nagy mennyiségű szemes terményt, elsősorban gabonát szállít Kínának. Azonban kétséges, hogy ezt a megállapodást a kínai fél ki tudja-e, akarja-e tölteni konkrét megrendelésekkel. Moszkva részéről nem politikai célú-e, Ukrajnának szóló figyelmeztetés a deklaráció, amelyet a vezető oroszországi médiumok óvatossággal kezelnek?
Moszkvai források éles oldalvágással megjegyzik: az ügylettel Moszkva kitúrhatja Kijevet a kínai szemestermény-piacról. Oroszország elfoglalhatja Ukrajna mint gabonaszállító szerepét, megszerezheti az ukrán tortadarabot a kínai szemestermény-importban. Ám az ügyletnek vannak elgondolkodtató mozzanatai, oldalágai is. A vezetés szándéka szerint a Kínába irányuló terményexportot gyakorlatilag az Oroszországi Föderáció távol-keleti, az Uráltól keletre fekvő, szibériai részén a klímaváltozás következtében gyarapodó termőföldek adnák. Oroszországi szakértők kétségbe vonják, hogy a szibériai–távol-keleti régió képes-e a kínaiak által igényelt magas (legalább 14,5 százalékos) proteintartalmú búza termesztésére, a kívánt mennyiségben való szállítására.
Mert Peking nem tart igényt alacsonyabb minőségű, esetleg takarmánynak való búzára.
Karen Ovszepjan, aki az oroszországi ernyőszervezetet, az Új Szárazföldi Gabonafolyosót (NSZZK) kezdeményezte és vezeti, bejelentette, hogy a következő évtized közepéig, 2035-ig tartó keretmegállapodás szerint 70 millió tonnányi szemes terményt, ezen belül gabonaféléket, olajos magvakat, babféléket szállítanak Kínába. Úgy tűnik, hogy az érdekeltek kissé előresiettek a bejelentéssel, mert az Övezet és Út Kezdeményezés keretében megvalósuló projekt ernyőszervezetéről, az NSZZK megalakításáról szóló kormányközi megállapodást az Izvesztyija tudomása szerint csak november végén, december elején írják alá.
Márpedig, ismerve az oroszországi (és bizonyos mértékig a kínai) állami bürokrácia, az irányítók „felülről lefelé” logikáját, amíg nincs meg az ernyő, a tető, addig alá nem építkeznek… Az ügylet oroszországi résztvevője az EPT élelmiszerexport-cég, amely a kínai China Chengtong International állami külkereskedelmi vállalattal kötött szerződést (vagy előszerződést, tett szándéknyilatkozatot), amelyet a Pekingben rendezett Övezet és Út Kezdeményezés nemzetközi konferencia és csúcstalálkozó keretében írtak alá.
Ami a gyakorlati lebonyolítást illeti, a Bajkálon Túli Gabona Központ az oroszországi kiindulópont, az NSZZK projekt gerince. „Meg kéne ismerni a megállapodás részleteit, mert így első blikkre nem látni szilárd kötelezettségeket egyik oldal számára sem” – vélik az IKAR-ban, az agrárpiaci konjunktúrát kutató intézetben. Ennek szakértői ez idő szerint nem látják oroszországi részről a vállaláshoz kellő méretű termesztési potenciált. Dmitrij Rilko, az IKAR vezérigazgatója szerint a belátható jövőben
az Uráltól keletre fekvő oroszországi agrárrégiók legfeljebb 3-3,5 millió tonnányi szemes terményt képesek termeszteni évente.
Ez kevés ahhoz, hogy megfeleljen a keretegyezmény éves mennyiségi követelményeinek. És ami a kínaiakat különösen érdekli, az oroszországi szójabab és feldolgozottszója-termékek exportpotenciálja évente alig több, mint egymillió tonnára tehető.
Alekszandr Korbut független gabonapiaci szakértő a keretegyezmény egy másik vonatkozására hívja fel a figyelmet. Kínában a szemestermény-behozatalt kvótarendszerbe szervezik. Ha a behozott mennyiség rajta van a kvótalistán, az importvám 1 százalék. Ha nincs, vagy a kvóta fölötti, akkor 65 százalék. A szakértő hiányolja, hogy a keretmegállapodás, legalábbis annak nyilvános része erre nem tér ki. Korbut, másokkal együtt a keretmegállapodás meghatározatlanságát emeli ki.
Első ellenvetése: nem világos, hogy ez kormányközi megállapodás, vagy két külkereskedelmi vállalat keret-egyezménye. Második ellenvetése: nem tisztázott, hogy az említett mennyiségek a kvótarendszerbe tartoznak-e. Továbbá az eddigi oroszországi gabonakivitel a Bajkálon Túli Gabona Központ/Állomás kikerülésével bonyolódott le. Az IKAR-szakértők megjegyzésében rejlő kérdés: szükség van-e egyáltalán hangzatos nevű új struktúrák létrehozására, vagy csak politikai indíttatású „nagyprojekt-mániáról”, a melldöngető önigazolás újabb megnyilvánulásáról van szó?
Stratégiai ágazatOroszország mint szemes termény-gabona exportáló nagyhatalom felívelése az elmúlt fél évtizedben kezdődött. Vélhetően a felismerés hatott, hogy a fosszilis energiapiaci helyzet megnehezülhet, és a kőolaj-földgáz kivitel mellé kell találni más stratégiai alapanyagokat – mint amilyenek a feldolgozatlan élelmiszerek. Az ukrajnai háború újabb lökést adott az oroszországi szemestermény-exportnak. Dmitríj Medvegyev, az OF biztonsági tanácsának helyettes vezetője 2022-ben kijelentette: „Élelmiszerexportunk csendes, de félelmetes fegyverünk.” Mindehhez kedvez a klímaváltozás, Szibéria átlagon felüli felmelegedése is. Az idén végződött mezőgazdasági évben (2022. július 1. – 2023. július 1.) rekordmennyiségű, 157,7 millió tonna gabonát takarítottak be Oroszországban. Hasonlóan jó termést arattak le a 2023–2024-es agrárév eddigi szakaszában. Ezzel Oroszország megerősítette világelsőségét. A most futó, 2024. július elsején végződő mezőgazdasági évben az agrárminisztérium 60 millió tonnás rekordgabonaexporttal számol . Tavaly a „normál” évben a gabonaexportból az Agroekszport Szövetségi Központ szerint 41,6 milliárd dollár folyt be. Kína volt 2022-ben a legnagyobb vevő, megelőzve Törökországot és Kazahsztánt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.