Az alacsonyabb árakkal lavíroznak a zöldségtermelők, de már kérdéses, meddig

Az év első kilenc hónapjában 7 százalékkal nőtt a DélKerTÉSZ által a belföldi nagy áruházláncokba beszállított termékmennyiség – mondta tájékoztatóján Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. Ez különösen jó eredmény akkor, amikor a kiskereskedelmi forgalom, azon belül pedig az élelmiszer-fogyasztás is csökken – tette hozzá. A vásárlói attitűdben azonban egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és a gyümölcsök esetében is. Szerinte összességében ebben a termékkörben még nem csökkent a fogyasztás, az alacsonyabb árakkal még meg lehetett tartani a vásárlókat. 

A termelői árak növekedése azonban elmaradt a költségek emelkedésétől, sőt, a frisspiaci fürtös paradicsomot olcsóbban adták, mint egy évvel korábban, és a paprikafélék őszi árai is elmaradnak a tavalyi őszi áraktól. 

Ez különösen igaz lesz a hidegebb hónapokra, amikor a termelés fűtött fóliákban történik, ezeknek a fenntartása ugyanis költséges. 

A DélKerTÉSZ ugyanakkor ebben a piaci környezetben is növekedni tudott: a zöldségfélék és a gyümölcsök értékesítéséből származó árbevétele az első kilenc hónapban elérte a 19 milliárd forintot, éves összevetésben 4 milliárd forintos a növekedés. Nagypéter várakozásai szerint az év végére az árbevétel elérheti a 22 milliárd forintot. A termelőknek kifizetett összeg az egy évvel korábbihoz képest összességében 3,5 milliárd forinttal nőtt. A szövetkezet tagjai az év első kilenc hónapjában mintegy 56 ezer tonna zöldséget értékesítettek. 

A külföldi értékesítésben látszik az árfolyamhatás is, a cseh és szlovák piacon alacsonyabb egységárral tudott értékesíteni a szövetkezet, mint tavaly. Az export 2023 első kilenc hónapjában 3,3 milliárd forint volt, közel 300 millió forinttal és 250 tonnával több, mint az előző évben. 

Az esetleges áfacsökkentésről elmondta, hogy ez örök téma, és költségvetési akadályokra hivatkozva nem veszik napirendre. Privát véleménye szerint úgy lehetne ebben az ügyben előrelépni – látva, hogy az állattartó szektorokban hogyan történt az adómérséklés –, ha a zöldség-gyümölcs ágazat is be tudná bizonyítani, hogy jótékony hatása lenne ennek a lépésnek. Ezért szerinte 

Beszélt arról is, hogy az energiaár-robbanás átalakította a termelést, a magyar termelők számára pedig előny, hogy termálvízzel fűtenek. Ezért lenne fontos, hogy a termálvíz visszasajtolására vonatkozó moratórium hosszú távon is fennmaradjon. Az elmúlt csaknem tíz évben, amióta ez a szabályozás él, sok üvegház-beruházás készült el, és ha jövő év májusától beindulnak a vidékfejlesztési pályázatok, a 120 hektáros felület tovább nőhet. 

Nagypéter Sándor arra kevés esélyt lát most, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) címén bevezetett díjakból adódó terheket teljes mértékben be tudják építeni az árakba. Mint mondta, nem a szándékkal van baj ennél a szabályozásnál, hanem a díjtételekkel, és például azzal, hogy nálunk – ellentétben több uniós országgal – nem tesznek különbséget a fogyasztói, illetve gyűjtőcsomagolás között. Az utóbbit az áruházlánc összegyűjti, és még pénzt is kap érte. A gyűjtőkarton díja egyébként kilónként 173 forint, egy karton általában fél kiló, és 5 kilogramm árut tartalmaz, vagyis az egy kiló zöldségre vagy gyümölcsre jutó költséget 17 forinttal emeli. Ausztriában ugyanez a díj a magyarországinak kevesebb mint ötöde, átszámolva 30 forint. 

Az EPR miatti költségnövekedést jól érzékelteti, hogy a DélKerTÉSZ környezetvédelmi termékdíjként eddig ebben a negyedévben 8 millió forintot fizetett, ehelyett most 60 milliót. Mivel leginkább a második és harmadik negyedév erős a friss piaci termékeknél, éves szinten ez a korábbi 25 millió forintos termékdíjjal szemben nagyjából 150 millió forint kiadást jelent.