Kint maradt a földeken több ezer hektárnyi kukorica

Nem nagyon mozog a gabonapiac, leginkább az eddig megvásárolt terményt szállítják a kereskedők, új kötés kevés van – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. Az érdekképviselet által havonta gyűjtött adatokból az látszik, hogy az árak stagnálnak a fizikai piacon, és ugyanezt mutatják a tőzsdei jegyzések is. Az exportról is kevés jelzést kapnak, azok is általában arról szólnak, hogy a kifejezetten jó minőségű, elsősorban javító búzának használt tételek találtak vevőre. Ezt a minőséget 70 ezer forintot meghaladó tonnánkénti áron is el lehetett adni.

A MOSZ-hoz érkező termelői adatok szerint viszont jellemző, hogy az egyes megyék között nagyok az eltérések, Zala megyében például a jó minőségű, magas hektolitersúlyú búzát keresik, de nagyon alacsony áron, mindössze 55 ezer forintért. A takarmánybúzáért viszont jellemzően 60 ezer forintnál alacsonyabb árakat kínálnak, míg az őszi árpára 40-45 ezer forint körüli árak a jellemzőek – igaz, volt olyan megye is, ahol 52 ezer forintos ajánlatot is feljegyeztek. 

Ezeknél némileg magasabb árakat mutatnak az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) november negyedik hetére vonatkozó adatai, amelyek szerint az étkezési búza termelői ára – áfa és szállítási költség nélkül – 66,5 ezer forint tonnánként, 49 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A takarmánybúza tonnája az AKI szerint 60,4 ezer forint, ez 53, takarmánykukoricáé pedig 57,8 ezer forint, ami pedig 51 százalékos árcsökkenés az egy évvel korábbi hasonló időszaki árakhoz képest. 

A MOSZ adatai a kukoricánál is ennél alacsonyabb árakat mutatnak, 

A nedves terményért – amelyet még szárítási költség terhel – kevesebb mint 50 ezer forintos tonnánkénti árat kínálnak, míg a száraz kukoricát 50–-55 ezer forint közötti áron lehet eladni. Előfordul az is, hogy a vevő csak azzal a feltétellel köt üzletet, hogy csak később szállítja el a terményt, és több hónapig vagy akár fél évig is a gazdálkodónak kell tárolnia az árut. Ez többletköltséget okoz a termelőnek, amit 60 ezer forintot közelítő árral honorálnak.

Eközben ráadásul több megyéből is jelezték, hogy 

Arról, hogy ez mekkora területen történhetett meg, nincs pontos információja az érdekképviseletnek, de az utolsó hivatalos betakarítási adatokból kiindulva ez akár több ezer hektár is lehet, mégpedig elsősorban Nyugat-Magyarországon. 

Ahogyan azt a Magyar Agrárgazdasági Kamara is szóvá tette az elmúlt napokban, óriási problémákat okoznak a gazdálkodóknak a vadak, erről a MOSZ-hoz is nagyon sok termelői bejelentés érkezett. 

Ugyancsak nagy veszteségeket jelent – illetve a csapadékos időjárás miatt talán már csak jelentett – a szántóföldi növénytermesztőknek pocokinvázió. Novemberben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal megemelte a pockok ellen használható szerek kijuttatható dózisát a súlyosan fertőzött területeken, de Csősz Tibor szerint előfordult, hogy a gazdálkodók nem jutottak hozzá a használható szerekhez. A csapadékos időjárás, a korábban leesett nagy mennyiségű eső, majd hó azonban a termelők reményei szerint enyhítette a pocokinváziót.