késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Morgolódnak a gazdák: tűréshatáron a hazai nagyvadak száma
A növekvő vadkár összefüggésbe hozható azzal, hogy jócskán megnőtt a hazai nagyvadlétszám – állapította meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztálya, amely megvitatta azt is, hogy hol lehetnek az erdő- és mezőgazdálkodók részéről a tűrőképesség határai. Az ülésen tartott előadásában Csányi Sándor, az Országos Vadgazdálkodási Adattár vezetője a hivatalos statisztikai adatok alapján rámutatott, hogy a hazai nagyvadlétszám az elmúlt három évtizedben megduplázódott, de a valóságos szám minden bizonnyal a jelentett adatokat is felülmúlja. Az idei évi hivatalos vadlétszámbecslés szerint napjainkban a nagyvadak száma meghaladja a 600 ezret. Ekkora állomány táplálékigénye pedig sokszorosa a vadászatra jogosultak által a vad számára kijuttatott takarmánymennyiségnek.
Fotó: Shutterstock
Ezek alapján pedig elmondható, hogy a nagyvadállományt akaratlanul is alapvetően az erdőgazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozások által hasznosított területek tartják el, ám az ott okozott vadkárnak csak töredékét térítik meg számukra. A probléma kezelésének legcélravezetőbb megoldása az állomány jelentős csökkentése lenne, akár az eddiginél radikálisabb beavatkozásokkal.
Beleáll az agrárkamara a mezőgazdászok és a vadászok vitájábaÉvi több mint egymillió tonna terményt tüntetnek el a vadak. |
Az osztályülésen elhangzott, hogy az Agrárminisztérium irányításával tervben van egy országos vadhatásmonitoring-rendszer kidolgozása, amelynek alkalmazásával a vadászatra jogosultak szintjén lehetne kezelni – a helyi viszonyoknak megfelelően – a problémát. Abban egyetértettek az ülés résztvevői, hogy olyan vadlétszámot kell kialakítani és fenntartani, amelynek hatása hosszabb távon is elviselhető és kezelhető.
Elsődleges cél a gím- és a dámállomány jelentős csökkentése, további terjeszkedésének megakadályozása, valamint az afrikai sertéspestis miatt megfogyatkozott vaddisznóállomány ismételt felszaporodásának elkerülése.
Az osztályülésen szó esett az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról is. Tény, hogy a klímaváltozás a termőhelyi potenciál csökkenését, növedék- és árbevételkiesést, valamint a káresemények gyakoriságának és intenzitásának növekedését okozza a hazai erdőkben. A hazai erdei ökoszisztémák nem mindegyike képes adaptálódni a gyorsan változó körülményekhez. A fafajok spontán vándorlása már nem elégséges, az embernek kell elősegítenie, egyebek közt a változást jobban toleráló szaporítóanyag, ellenállóbb őshonos fafajok, valamint a klímaváltozás hatásait mérsékelni képes erdőművelési módszerek megválasztásával. A klímazónák olyan mértékben tolódnak el, hogy
bizonyos esetekben az őshonos fajok nem jelentenek megoldást, és – alapos vizsgálatokat követően – idegenhonos szárazságtűrő fajok telepítése is szóba jöhet.
Bármennyire is ezt sugallják a zöldszervezetek, nem szabad magukra hagyni az erdőket, az erdészeti szakmának mindent meg kell tennie az erdőket ért káros hatások kivédése érdekében.
Aktív beavatkozás szükséges, és nem rezervátumszemlélet
– hangzott el.
A közös agrárpolitika magyar stratégiai terve kiemelten támogatja az erdőgazdálkodás fejlesztését; a szakterületi pályázati kiírásokat az elsők közt fogja megjelentetni az Agrárminisztérium.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.