A magas bárányárak ellenére búsulnak a juhászok

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legutóbbi piaci jelentése szerint a juhhús globális termelése tavaly elérhette a 16,9 millió tonnát, ami 1,7 százalékos emelkedés a 2022-es mennyiséghez képest. A juhhús – amelynek mintegy 83 százaléka az ázsiai és afrikai országokból származik – így a világ hústermelésének csaknem 5 százalékát teszi ki. A világ juhhús-kereskedelmében az export és az import egyaránt 6 százalékkal nőtt 2023-ban. 

Magyarország élőbárány-exportjáról egyelőre csak az első három negyedéves adatok vannak meg, ezek alapján pedig az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) azt közölte, hogy az élőbárány-export mennyisége 1 százalékkal (8 ezer tonnára) csökkent, míg értéke 22 százalékkal (14 milliárd forintra) nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élőbárány-import mennyisége ugyanebben az időszakban 81 százalékkal csökkent.

Az AKI az Európai Unió húspiacáról közölt adatokat, amelyekből kiviláglik, hogy az egyben kezelt juh- és kecskeágazatban 2023-ban a becsült termelés 565 ezer tonna volt, ami 10 ezer tonnával marad el az előző évitől, és 17 ezer tonnával a 2018-astól. Az export ebben az időszakban 51 ezer tonnáról 40 ezer tonnára esett vissza, míg az import – nagyobb hullámzásokkal – 172 ezerről 170 ezer tonnára csökkent.  

A Magyar Állattenyésztők Lapja által közölt összefoglaló szerint 

Ezt az okozza, hogy a juhtartók az elmúlt években felélték tartalékaikat, és nehezen tartják a lépést a magas inputárakkal. 

Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója szerint főleg a nagy súlyú bárányból van óriási hiány, az októberi árak már 8-10 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál, és év végén tovább emelkedtek. A hazai piacon 2023 első felében jelentősen, 25 százalékkal csökkent a belföldi forgalom. Az év második felében ugyan kismértékű növekedést tapasztaltak a bárányhúsfogyasztásban, de még így is alatta maradt az egy évvel korábbinak. 

Tavaly sem változott a gyapjúpiaci helyzet, alacsony maradt a kereslet és alacsonyabb az árszint. A termék pozícióját alapvetően határozza meg az ukrajnai háború, ugyanis a magyar gyapjú jelentős része Ukrajnán keresztül jutott a világpiacra az elmúlt időszakban. Az is igaz, hogy egyik szereplő sem tett kísérletet a probléma megoldására: egyelőre sem a termelők, sem a kereskedők, sem az Agrárminisztérium ingerküszöbét nem érte el ez a probléma – mondta Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. 

A juhtej felvásárlási ára ugyanakkor számottevően növekedett, a 2022-es 200-250 forintról 350-400 forintra, de az előállítás költségeinek növekedése csak kismértékben javította a juhtejtermelés jövedelmezőségét.

Jó hír, hogy a termelőket érintő támogatások megmaradtak, így a hazai és az uniós anyaállat-támogatások, a nemzeti tenyészkos- és tenyészbak-támogatás, valamint a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett pályázatok és a kiskérődzők állatjóléti támogatása is. Az agrártárca azt is megerősítette: ez a forrás 2025 után is fenn fog maradni, és ezt a dotációt 300 ezer helyett már 500-600 ezer állatra is igényelhetik majd.