Agrárgépek: az erős lejtmenet után idén sem másszák meg a csúcsokat a traktorok

Az előzetes adatok alapján végzett becslés szerint tavaly 274-275 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket a magyarországi gazdálkodók – mondta a Világgazdaságnak Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Ez a 2022-es adathoz képest jókora visszaesés: akkor 385 milliárd forintot fordítottak új gépek vásárlására a gazdálkodók. Az utóbbi kiugrónak számított, hiszen az előző évhez képest 65 százalékos volt a növekedés.

Tavaly ugyanakkor a negyedik negyedévben még erősebben a fékre lépett az agrárgéppiac, hiszen a harmadik negyedéves adatok éves összevetésben még „csak” 16 százalékos visszaesést mutattak, ez hízott év végére közel 30 százalékra.

Tavaly a növekedés is csökkenés volt

Érdekes módon a tavalyi harmadik negyedév végén az alkatrészeladások 57,5 milliárd forintos értéke 7 százalékos növekedést mutatott az előző év hasonló időszakához képest, amit a Megfosz-elnök úgy kommentált a Világgazdaságnak, hogy a valóságban ez az adat is mennyiségi visszaesést takar, hiszen az árak ennél nagyobb mértékben emelkedtek.

Ezekből az adatokból is jól látszik, milyen nehéz év volt a tavalyi, annak ellenére is, hogy a pandémia után megszakadt ellátási láncok már helyreálltak, csökkentek a szállítási idők, és a gépgyártás is fellendült, sőt, a gépek áremelkedése is megállt. A kedvezőtlen gazdasági környezet – amelyet a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború elhúzódó hatásai súlyosbítottak –, megterhelve az agráriummal szembeni uniós követelmények szigorodásával, a vásárlóerő jelentős csökkenését hozta magával az egész uniós géppiacon. Magyarországon pedig tovább súlyosbította a helyzetet, hogy

Axiál: csökkenő bevétel, nagyobb rész a piacból

A gépeladások csökkenését az Axiál is megérezte, árbevételük tavaly 148 milliárd forint lett, ami az egy évvel korábbi 152,6 milliárd forinthoz képest visszaesés. Piaci részesedésük viszont növekedett. A cégvezető szerint a kisebb és közepes forgalmazók már nem tudtak beszállni a digitalizációt támogató pályázatba, nekik pedig még voltak ebből a pályázatból áthúzódó megrendeléseik. A koncentráció egyébként a teljes piacon észrevehető, az első három negyedévben, legalábbis az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése egyaránt 5-5 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A gazdálkodók fejlesztéseikhez nagyon várják az uniós pályázatok kiírását, amelyek élénkíthetik a géppiacot, de a pályázati menetrend alapján várhatóan az idei év sem hoz nagyobb felfutást a gépértékesítésekben, de stabilitást igen. A kiírások között lesz az állattartó telepek fejlesztését célzó, az erdészeti gép- és eszközbeszerzést, valamint kertészeti technológiai fejlesztéseket ösztönző is, de a legnagyobb falat, a precíziósgép-pályázat – Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása címmel – csak decemberben jelenik meg, így csak 2025-ben lesz a gépkereskedelmet ösztönző hatása. A legnagyobb kérdés az idei évvel kapcsolatban az inputanyagok (műtrágyák, növényvédő szerek, vetőmagok) és a termények ára, mivel ez határozza meg a gazdálkodók vásárlóerejét. 

Az egyelőre nem látszik a gépvásárlásokban, hogy a növénytermesztésben szerkezetváltás zajlana. Harsányi szerint, amikor már nagyon nyomasztó lesz, hogy eladatlan készletek állnak a raktárakban, akkor ez a folyamat felgyorsul. Az agrárgéppiacot azonban ez sem fogja nagy kihívás elé állítani, tekintve, hogy az alternatívaként szóba jöhető kultúrák nagy részének műveléséhez a jelenleg forgalmazott eszközök is megfelelők.