Aszály után tizenkilencre húztak lapot az agrártermelők
Tavaly már tizenkettedik éve működött a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, melynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják, túligénylés esetén pedig arányosan visszaosztják. Ez a támogatási keret az aszály által sújtott 2022-től 14,3 milliárd forintra nőtt, és az elmúlt évben a 2022-es 93,3 százalék után a növénybiztosítások közel 95 százalékát a támogatott konstrukcióban kötötték a gazdálkodók – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) agrárbiztosítási piaci jelentéséből. Továbbra is jellemző a növénybiztosítási ágazat hegemóniája: 2023-ban az összbevétel 90,3 százalékát adta ez a szegmens. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből 1,7 százalékra csökkent, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 8 százalékra emelkedett, míg az erdőbiztosításoké minimális szinten maradt. A felelősségbiztosítások arányának növekedését az AKI kutatói a beruházások értékének növekedésével magyarázzák.
Tavaly több szempontból is szerencsések voltak a termelők, az időjárás jóval kíméletesebben bánt velük, mint egy évvel korábban. Az egyik ilyen szempont, hogy kisebb károkat szenvedtek, mint 2022-ben, mert azokra tavaly még a korábbinál is kevésbé voltak felkészülve: kevesebb biztosítást kötöttek, az agrárbiztosítások díjbevétele 10 százalékkal csökkent.
A biztosítókhoz összesen 32,8 milliárd forint folyt be, míg a károkra 12,1 milliárd forintot fizettek ki.
Az utóbbi 77,2 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
Csak a beruházásokat védték jobban tavaly
A domináns növénybiztosításoknál ugyanez volt a trend, így a díjfizetés 29,6 milliárd forintra, míg a kárkifizetés 11,5 milliárd forintra csökkent. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el, ami a díjfizetésben 52,6, a kifizetésben pedig 79,8 százalékos csökkenés. A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, ezen belül a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki.
A tavalyi év konszolidáltabb időjárásnak ismeretében nem meglepő, hogy a 2022-eshez képest minden fő kategóriában csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.
Az állatbiztosítások közül 2023-ban továbbra is az elemi károkra szólót kötötték a legtöbben, 1171-en, és a 334,4 millió forint díjbefizetéssel szemben 33,8 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és baleset-biztosítások kárhányada 55,4 százalékot tett ki, ez a kárnem volt a legjelentősebb az állatbiztosítások közül befizetések és kifizetések esetén is.
Az aszály minden szektorban pusztított
A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2023-ban is a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak. A befolyt díj 2,6 milliárd forint volt, amelyből 413,9 millió forintot fizettek ki a biztosítók kártérítésként, ami 28,5 százalékkal alacsonyabb összeg a 2022-esnél. A kárhányad itt is csökkent 2022-höz képest, és 15,9 százalék volt.
A 2022-es aszály nemcsak a termelőknek, hanem az agrárbiztosítóknak is veszteséget okozott.
Tavaly viszont már nem az aszálykár volt a legjelentősebb, hanem a vihar-, a jég- és a tavaszi fagykárok.
A kárhányadok ezáltal a legtöbb kategóriában csökkentek, kivéve a díjtámogatott kiegészítő biztosításokat. A JÉGER jégkármérséklő rendszer valamelyest enyhített a növekedésen, mivel a jégkárok csökkentésében továbbra is nagy szerepet játszott. A vizsgált évben a díjtételek módosultak, és szigorodott a kockázatelbírálás a biztosítások megkötésekor. A biztosító egyesületeknél 2023-ban nem köthettek biztosításokat a termelők, és három egyesület kivételével az engedélyüket vissza is vonta az MNB.
Kevesebb hőségnapA hazai növénytermesztés körülményeit alapvetően befolyásolta, hogy 2023-ban az országos középhőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot, és 12,23 fokosos középhőmérsékleti értéket hozott. Ez 0,2 fokkal haladta meg a 2019-es értéket, ami az addigi legmelegebb év volt. Hőségnapból pedig – amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot – a normál 29 napnál jóval többet, 37 napot mértek. Az országos évi csapadékmennyiség 767,3 milliméter volt 2023-ban, ami 270,3 milliméterrel több az extrém száraz 2022-esnél. Tavaly három hónapban hullott az átlagosnál kevesebb csapadék, a legszárazabbnak a február bizonyult, amikor több mint 50 százalékkal maradt el a havi csapadékösszeg a sokéves átlagtól. A legalacsonyabb, 500–650 milliméter közötti csapadékértékek az Alföld középső részén voltak jellemzőek, míg a Dunántúlon általában 700–900 milliméter volt tavaly a csapadék éves mennyisége. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.