Aszály után tizenkilencre húztak lapot az agrártermelők

Tavaly már tizenkettedik éve működött a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, melynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják, túligénylés esetén pedig arányosan visszaosztják. Ez a támogatási keret az aszály által sújtott 2022-től 14,3 milliárd forintra nőtt, és az elmúlt évben a 2022-es 93,3 százalék után a növénybiztosítások közel 95 százalékát a támogatott konstrukcióban kötötték a gazdálkodók – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) agrárbiztosítási piaci jelentéséből. Továbbra is jellemző a növénybiztosítási ágazat hegemóniája: 2023-ban az összbevétel 90,3 százalékát adta ez a szegmens. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből 1,7 százalékra csökkent, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 8 százalékra emelkedett, míg az erdőbiztosításoké minimális szinten maradt. A felelősségbiztosítások arányának növekedését az AKI kutatói a beruházások értékének növekedésével magyarázzák.

Tavaly több szempontból is szerencsések voltak a termelők, az időjárás jóval kíméletesebben bánt velük, mint egy évvel korábban. Az egyik ilyen szempont, hogy kisebb károkat szenvedtek, mint 2022-ben, mert azokra tavaly még a korábbinál is kevésbé voltak felkészülve: kevesebb biztosítást kötöttek, az agrárbiztosítások díjbevétele 10 százalékkal csökkent. 

Az utóbbi 77,2 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. 

Csak a beruházásokat védték jobban tavaly

A domináns növénybiztosításoknál ugyanez volt a trend, így a díjfizetés 29,6 milliárd forintra, míg a kárkifizetés 11,5 milliárd forintra csökkent. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el, ami a díjfizetésben 52,6, a kifizetésben pedig 79,8 százalékos csökkenés. A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, ezen belül a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. 

A tavalyi év konszolidáltabb időjárásnak ismeretében nem meglepő, hogy a 2022-eshez képest minden fő kategóriában csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

Az állatbiztosítások közül 2023-ban továbbra is az elemi károkra szólót kötötték a legtöbben, 1171-en, és a 334,4 millió forint díjbefizetéssel szemben 33,8 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és baleset-biztosítások kárhányada 55,4 százalékot tett ki, ez a kárnem volt a legjelentősebb az állatbiztosítások közül befizetések és kifizetések esetén is.

Az aszály minden szektorban pusztított

A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2023-ban is a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak. A befolyt díj 2,6 milliárd forint volt, amelyből 413,9 millió forintot fizettek ki a biztosítók kártérítésként, ami 28,5 százalékkal alacsonyabb összeg a 2022-esnél. A kárhányad itt is csökkent 2022-höz képest, és 15,9 százalék volt.

A 2022-es aszály nemcsak a termelőknek, hanem az agrárbiztosítóknak is veszteséget okozott. 

A kárhányadok ezáltal a legtöbb kategóriában csökkentek, kivéve a díjtámogatott kiegészítő biztosításokat. A JÉGER jégkármérséklő rendszer valamelyest enyhített a növekedésen, mivel a jégkárok csökkentésében továbbra is nagy szerepet játszott. A vizsgált évben a díjtételek módosultak, és szigorodott a kockázatelbírálás a biztosítások megkötésekor. A biztosító egyesületeknél 2023-ban nem köthettek biztosításokat a termelők, és három egyesület kivételével az engedélyüket vissza is vonta az MNB.