Eső jött, de ez kevés lesz, már kettészakadt az ország

Sorra dőlnek meg a melegrekordok a világon, az elmúlt tízből minden egyes hónapban jelentettek minden addiginál magasabb hőmérsékletet, összességében pedig a tavalyi volt az eddigi legmelegebb év. Magyarországon ugyan az elmúlt év a 2022-es történelmi aszály után nem a szárazságról szólt, de a 2024-es indulás már aggasztó. A mérések 1901-es kezdete óta soha nem volt ilyen enyhe tél, és nem volt ilyen meleg a március sem, amikor ráadásul kevés eső is esett. A hét végén pedig újabb melegrekord dőlt meg, miután a Dél-Alföldön 31,2 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek – mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára.

Nagy problémát okoz a magyar mezőgazdaságban, hogy az ország a csapadékeloszlás szempontjából kettészakadt: míg a Dunántúlon sok helyen még most is belvízzel küzdenek – bár ott is akadnak vízhiányos területek is –, addig 

Márciusban a harmincéves adatsor szerint országos átlagban 34 milliméter csapadék hullik, ezzel szemben az idei márciusi országos átlag 23 milliméter volt – mondta Cseh Tibor András. Az ország már említett kettészakadása most is megmutatkozik: a nyugati térségekben egyes körzetekben 50-70 millimétert is mértek, míg az Alföld átlaga 20 milliméter alatt maradt, de vannak területek, ahol a márciusi csapadék a 20 millimétert sem érte el. Ez ráadásul a jó termőföldekkel rendelkező Békés és Csongrád-Csanád vármegyei területekre jellemző.

Hiányzik az eső

Ősszel és télen ugyan a korábbi éveknél jobb volt a csapadékellátottság, de az Alföldön gazdálkodó szántóföldi növénytermesztők most már arról beszélnek, hogy legalább száz milliméter csapadék hiányzik a talajból. Emlékeztetőül: a történelmi aszályt hozó 2022 júniusában beszéltek arról a szakértők, hogy 200-350 milliméter a talajok vízhiánya. Áprilisban ez 2019-ben volt téma, akkor 100, néhol 150 milliméter csapadékhiányról és az alsó rétegek teljes kiszáradásáról nyilatkoztak a gabonatermelők, végül azonban akkor sem a nyári aratás, sem az őszi betakarítás nem hozott rossz termést.

A hétfőn az országba nyugat felől betörő hidegfront a Dunántúl északi részén, valamint északkeleten csapadékot is hozott, de a Dél-Dunántúlt és a Dél-Alföldet egyelőre elkerülte az eső. Ezeken a területeken az előrejelzések szerint kedden este és éjszaka várható némi csapadék – de nagy mennyiségre ott ekkor sem számítanak a meteorológusok. Pedig a növénytermesztők szerint az alföldi gabonatermő területeken most minden cseppre szükség van, egy kiadósabb csendes eső után erőre kaphatnának a kalászosok.

Kevés volt a műtrágya is

A gabonapiaci szakértők eközben arról számoltak be, hogy mivel az ősszel elvetett kalászosok nem kaptak elegendő műtrágyát, 

Az őszi vetések egyébként az ilyenkor szokásos fejlettségi stádiumukhoz képest több mint három héttel előrébb járnak, és szomjazzák a csapadékot.

Ezért is kezdeményezte a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését, amit egyébként a belügyminiszter rendelhet el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ebben az időszakban nincs szükség az öntözéshez vízjogi engedélyre, a vízügyi igazgatóságnak tett egyszeri bejelentés után pedig harminc napig lehetséges a rendkívüli öntözési célú vízhasználat, emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetniük a termelőknek. Cseh Tibor András szerint 2022-ben, az óriási aszály idején ez a lehetőség sokakat megmentett, ugyanis az akkor hivatalosan öntözött százezer hektáros területen felül – ami azóta növekedett – akkor további 20 ezer hektáron öntöztek átmenetileg a termelők.