A biogazdálkodásban látja a jövőt az Esterházy

Idén ünneplik fennállásuk harmincéves évfordulóját az Esterházy Alapítványok, amelyeket az utolsó herceg, Esterházy V. Pál örököse, Esterházy Melinda hozott létre. A három magánalapítvány vagyonát az Esterházy Betriebe AG kezeli, egyben menedzseli a gazdasági tevékenységeket. Az alapítványok 2023-ig közel 224 millió eurót fektettek be a régióban, az üzleti vállalkozások bevételeiből származó eredményt nagyrészt a turizmus, a kultúra és a rendezvények területébe forgatják vissza, és szerveznek évente több mint 550 ezer főt vonzó kulturális és turisztikai programokat.

Összesen 44 ezer hektár terület tartozik az alapítványokhoz, amelyből 22,4 ezer hektár erdő, 5,6 ezer hektár mezőgazdasági, 15 ezer hektár pedig természetvédelmi terület. Az Esterházy az erdő-, mező- és természetgazdálkodási tevékenységét Pannatura védjegy alatt végzi, de ezeken kívül az ingatlanfejlesztés, a borászat, a vendéglátás, valamint a kultúra, a turizmus és rendezvények területeken is működik – idén összesen 100 millió eurós árbevételi tervvel. Tavaly a konszolidált árbevétel elérte az 77,6 millió eurót, amiből 15,8 millió euró az ingatlanszegmensből származik, 40,5 millió euró a Pannaturából. Az utóbbi a vadgazdálkodásra és a bio-Angus-marha tenyésztésre alapozott kis húsfeldolgozó üzemet is működtet, ahol évente 20 tonna marha- és 100 tonna vadhúskészítmény készül.

A Pannatura az idei Biogazdálkodási napokat az Osztrák Biomezőgazdasági Kutatóintézettel (FiBL), a Bio Austriával, az Osztrák Mezőgazdasági Kamarával (LKÖ) és a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományi Egyetemmel (BOKU) szervezte meg a Soprontól 26 kilométerre fekvő donnerskircheni Seehof-major 70 hektáros területén több mint 200 kiállítóval.

A biogazdálkodás más gondolkodást igényel

Jelenleg a bio- és a nem biotermékek közötti árkülönbség 15-20 százalék körüli – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Ottrubay István, a vagyonkezelő Esterházy Alapítványok elnöke és az Esterházy Betriebe AG felügyelőbizottságának elnöke. Mint elmondta, 

A biogazdálkodás folyamatos figyelmet igényel, és bár most már a hagyományos agrártermelésnél is sokszor gyorsan kell döntést hozni, korábban inkább az volt a jellemző, hogy a nagy cégek technológiai előírásai alapján következtek a gazdálkodók beavatkozásai, a kamara jóváhagyásával.

Mivel a biogazdálkodás sokkal nagyobb figyelmet igényel, idő- és ráfordításigényes, a kisebb termelők ezt Ausztriában sem szeretik. Kivéve a zöldség- és gyümölcstermesztés – amelyek egyébként kisebb területen folynak –, ahol a kisebb gazdálkodóknál is jobban elterjedtek a biológiai termelési módszerek.

Európai és világszinten egyébként Ausztriában arányaiban nagyobb területen folyik biogazdálkodás, az Esterházy pedig ennek az élén jár, hiszen 2002-ben – ahogy Ottrubay István fogalmazott – egy emocionális inspiráció alapján kezdték meg az átállást, mert az akkori gazdaságvezető úgy érezte, „valami elindult a világban”. Jelenleg az 5600 hektáros mezőgazdasági területükből 3 ezer hektárt állítottak át, és az 1500 hektáros, bérlőknél lévő földjeik nagy részén szintén biogazdálkodást folytatnak.

Az alapítvány elnöke szerint egyébként a biotermék már önmagában prémiumminőséget hordoz, s ha a fogyasztók eltérnek egy kicsit a hagyományos étkezési szokásoktól, és például kicsit kevesebb húst esznek, de több bioterméket, akkor a végén nem is biztos, hogy ez többe kerül nekik, különösen ha beleszámítjuk azt is, hogy például a gyógyszereken spórolni fognak. „Az időskor is kicsit másként néz ki” – tette hozzá.

Ottrubay István szerint egyébként – attól függetlenül, hogy Ausztria legnagyobb biokiállítását szervezik meg – nem az ő feladatuk, hogy a biotermelés mellé állítsák a gazdálkodókat.

– mondta. A szemléletformálás melletti elkötelezettségüket jelzi, hogy külön hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gyerekek is minél nagyobb számban látogassák a kiállítást, és ott jól érezzék magukat, illetve játszva tanuljanak is.

Bor a betontojásban

Az Esterházyak borászatának is nagy hagyományai vannak, ezt a 16. és a 17. századból származó számlák és borászati feljegyzések is bizonyítják. Az Eisenstadt (Kismarton) melletti Trausdorfban (Darázsfalu) 2006 óta működnek az új épületben, és 2019 óta összes szőlőterületükön biogazdálkodást folytatnak.

A borászatban a hordók többnyire a saját erdészetből, a Lajta-hegységből származó tölgyfából készülnek, de használnak nemesacél tartályokat is. 

A kreativitás a borkínálatban is meglátszik, hiszen például Kékfrankosból Amarone-, Beaujolais- és portói stílusban is készítenek „projektborokat”, vannak natúr- és narancsboraik is, sőt – az alkoholos mellett – alkoholmentes gint is készítenek. Az Esterházy Borászat magyarországi „lába” az Etyeki Kúria, amelynek az Etyek-budai mellett a Soproni borvidéken is vannak dűlői.