Rekordkorai és szupergyors lesz az aratás – gyengébb hozamokkal
Nem várható kiemelkedő termés, de a piaci helyzet nyugodtabb gabonaszezont ígér. Ennek részben az az oka, hogy a világpiacon április közepén megkezdődött egy áremelkedés, aminek a magyar piacra is eljutott a hatása. Az áremelkedés azóta véget ért, és újra csökkenő trendről szólnak a hírek, de a hazai hangulatot nagyban javította, hogy már a tavalyi második félévben beindult a gabonaexport, az aratás kezdetére pedig gyakorlatilag kiürültek a tárolók.
Az exportdinamikát jól jelzi, hogy a 2022 második félévi 1,9 millió tonnáról 2023 második hat hónapjában 3,3 millió tonnára nőtt a kivitel. Idén pedig csak az első negyedévben 2,1 millió tonna gabona ment ki, amiből
- 1,15 millió tonna volt a búza,
- 274 ezer tonna az árpa, és
- 707 ezer tonna a kukorica.
Kell a magyar búza az olaszoknak
Ennek a 2,1 millió tonna gabonának éppen a felét Olaszországba szállították a magyarországi exportőrök, 395 ezer tonnát Németországba, 299 ezer tonnát pedig Ausztriába. Az olasz piac az orosz–ukrán háború előtt 40 százalék körüli volt az exportunkban, ez 2022-ben felment 47 százalékra, és az idei az első negyedévben is 47 százalék. Ez azért is érdekes, hogy korábban azzal is magyarázták a gabonaexport befulladását, hogy az ukránok elfoglalták a magyar exportőrök elől az olasz piacot, de ezekből az adatokból az látszik, hogy az export legfőbb célországa továbbra is Olaszország maradt, sőt a gyenge exportot hozó évben még dominánsabbá vált. Az agrártárca szerint általában elmondható, hogy
a háború utáni felfordult gabonapiachoz képest visszarendeződés figyelhető meg az ukrán és a magyar gabonaexport célországaiban egyaránt.
Ez ugyanakkor csupán azt jelenti, hogy a hazai gabonakivitel kijött a korábbi válságos helyzetéből, de a háború előtti állapot teljes mértékben már nem fog visszatérni, vagyis az ukrán terménnyel továbbra is számolni kell.
Mégis felpörgött a búzaexport, de nyomott áron megy ki a terményA gabonapiaci szakértőket is meglepte az információ, amely szerint az eddig sejtettnél jóval nagyobb ütemben sikerült exportálni a búzát, így megvan az esélye annak, hogy nem egy hatalmas készlettel várják a raktárak az aratásból bejövő terményt. |
Érdekes fejlemény, hogy a szántóföldi vetésszerkezetben az arányok némileg eltolódtak a nyári és az őszi betakarítású növények között – utóbbiak javára. Az
- őszi búza 864 ezer hektáros vetésterülete a tavalyinál 18, az elmúlt öt év átlagánál pedig 11,4,
- az őszi árpa 260 ezer hektárja a 2023-asnál 34,7, az elmúlt öt év átlagánál 7,7, míg
- az őszi káposztarepce 174 ezer hektáros vetésterülete a tavalyinál 7,9, az elmúlt ötéves átlagnál pedig 31,1
százalékkal kisebb.
Az őszi betakarítású növényekre szavaztak a gazdák
A májusi eső – ahogyan azt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke korábban elmondta a Világgazdaságnak – már csak a szemtelítődésben segített, vagyis némileg kozmetikázhatta a termésmennyiséget. Az őszi betakarítású növényeknek viszont nagyon jól jött az eső. Idén eddig szerencsére az időjárási szélsőségek nem okoztak nagyobb károkat – viharban megdőlt állományokról például nem esett szó, a szántóföldi kultúrákat pedig a gazdálkodók bejelentései szerint 13 ezer hektáron érte aszály- és 11 ezer hektáron belvízkár. A talajnedvesség-adatok ugyanakkor hosszabb távon aggasztóak: a felső 20 centiméteres rétegben a hasznosítható víztartalom aránya Bácskában, Észak-Békésben, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében és a Hajdúság egy részén 50-60 százalék, a felső 50 centis rétegben pedig 40-50 százalék.
Az egységes kérelmek adatai alapján
az őszi betakarítású növények idei összes vetésterülete 1,7 millió hektár, ami a tavalyi területhez képest 10,7 százalékos növekedést jelent, de az elmúlt öt év átlagánál is 2,1 százalékkal magasabb.
A kukoricánál a tavalyihoz képest még erőteljesebb az elmozdulás, viszont a jelek szerint a 2022-es, történelmi aszály réme sem múlt el nyomtalanul: a 874 ezer hektár 13,8 százalékkal magasabb, mint egy éve, viszont az elmúlt öt év átlagánál 6 százalékkal alacsonyabb. Ha kicsit hátrébb tekintünk, feltűnhet, hogy a kukorica vetésterülete először 2017-ben esett egymillió hektár alá, 2021-ben pedig 995 ezer hektár volt. A 874 ezer hektár az előzetes várakozásokhoz képest magasabb területet jelent, sok helyen az időjárási okok miatt nem sikerült őszi vetések helyére került, de a szakmabeliek szerint az is támogatta a területnövekedést, hogy jelentősen olcsóbb kukorica-vetőmagokhoz is hozzá lehetett jutni.
Nőtt a napraforgó-terület is, az egységes kérelmek alapján számolt 680 ezer hektár a tavalyinál 0,8, míg az elmúlt öt év átlagánál pedig 6,7 százalékkal magasabb – 2021-ben például 650 ezer hektár volt.
Arányaiban a legnagyobb ugrás a szójánál következett be: a 112 ezer hektáros idei vetésterület, a 2023-as értékhez és az elmúlt öt év átlagához képest is lényegében duplázódást jelent.
Az eddigi hazai területi rekordot a 2017-es 76 ezer hektár jelentette, de 2021-ben már csak 57 ezer hektáros vetésterülettel lehetett számolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.