Lízingeljük az autót, vagy hitelt vegyünk fel? – ezt javasolja a szakértő

„Alapvetően három konstrukcióról beszélhetünk lízing esetén: nyílt és zárt végű pénzügyiről, valamint operatívról, vagyis ahogy nálunk hivatalosan nevezik, tartós bérletről. Az előbbi kettő licenchez kötött, mégpedig a Magyar Nemzeti Bankéhoz, amely szigorúan ellenőrzi ezt a szektort, míg az utóbbinál bármilyen cég nyújthat ilyen szolgáltatást. A lakossági ügyfeleknek itthon elsődlegesen a pénzügyi lízing jöhet szóba, amióta hazánkban bevezették a cégautóadót. Ugyanis hiába magánszemély a bérlő, a flottakezelőnek akkor is meg kell fizetnie ezt a járulékot, amelyet tavaly ráadásul meg is dupláztak Magyarországon” – mondta a Világgazdaságnak Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A szakember rámutatott a konstrukciók közötti legnagyobb különbségre: az operatív lízingnél nincs tulajdonszerzés a futamidő lejártakor, tehát a járművet vissza kell szolgáltatni, ellentétben a pénzügyivel, ahol egyrészt opciós lehetőség nyílik rá (nyílt végű), másrészt az utolsó törlesztőrészlet megfizetésével automatikusan tulajdonba is lehet kerülni (zárt végű). Hozzátette, nyílt végűnél maradványértékre futtatható ki a szerződés, azaz egy bizonyos összegért megvásárolható a kocsi, vagy esetleg más vevőt is ki lehet jelölni, sőt a jármű akár vissza is adható. Cégek esetében inkább ez a megoldás dominál, miután áfa-visszatérítéssel jár. Kiemelte, 50 százalékos visszaigénylési szintig nincs szükség menetnapló vezetésére, csak azt kell igazolni, hogy minden hónapban céges használatra is igénybe veszik az autót. Magánszemélyeknél a zárt végű lízing a legelterjedtebb itthon. 

„A 2008-as válság előtt az ügyfelek többsége inkább kölcsönhöz folyamodott, a lízingnek azonban megvan az az óriási előnye, hogy a szolgáltatást nyújtó társaság a tulajdonos, tehát az eszközfedezettség ez esetben jóval erőteljesebb, nincs szükség például közjegyzői okiratra. Ha nincs törlesztés, a cég egyszerűen visszaveszi a járművet és értékesíti, amivel remélhetőleg fedezi a tőketartozást” – magyarázta Kőszegi. 

„A lakossági ügyfélkör annak ellenére folyamatosan csökken, hogy használt autóra is igénybe lehet venni ezt a konstrukciót. Ezen a piacon azonban folyamatosan növekszik az átlagéletkor, egy bizonyos kor felett pedig nagyon nehéz lízingeltetni egy kocsit, 12-15 év fölött szinte nem is lehet” – közölte. 

A magánfogyasztók eltűnése a magyar piacról általános jelenséggé vált azóta, hogy az új személygépkocsik árai jelentősen, akár 30-40 százalékkal is megemelkedtek. 

Egy új, 2023-as gyártású Honda Civic 2.0 i-MMD Hybrid Advance eCVT finanszírozási ajánlatán keresztül bemutatta, hogyan néz ki náluk a pénzügyi lízing.

Magánszemély esetén (zárt végű, forintalapú)

• a 30 százalékos kezdőrészlet 4 286 000 forint,
• a gépjármű vételára bruttó 14 286 000 forint,
• a finanszírozott összeg 10 000 000 forint, 
• a THM a teljes futamidőre 15,7 százalék, 
• a díjrészlet a 60 hónapra 236 258 forint/hó,
• az első hónapban a tőkerészlet 115 735, az utolsóban viszont már 233 351 forint,
• az első kamatrész 120 533, az utolsó 2907 forint,
• az összes kamat és kapcsolódó finanszírozási költséggel növelt törlesztendő összeg pedig 14 176 070 forint. 

Cég esetén (nyílt végű, forintalapú)

• a kezdő bruttó lízingdíj 30,00 százalékos nettó lízingtőkére vetítve 3 091 956 forint,
• a gépjármű bruttó vételára regisztrációs adóval 10 286 000 forint,
• a regisztrációs adó 76 000 forint,
• a nettó lízingtőke 8 115 370 forint,
• a finanszírozott összeg 5 680 759 forint,
• a futamidő 84 hónap,
• a maradványérték 811 537 forint + áfa,
• a THM 12 százalék,
• a maximális futásteljesítmény a teljes futamidő alatt 280 000 kilométer,
• a díjrészlet a 84 hónapra 101 932 forint/hó,
• az első tőkerész 34 976, az utolsó 90 941 forint,
• az áfa összege az első hónapban 9444, az utolsóban 24 554 forint,
• az első kamatrész 66 956, az utolsó 10 994 forint,
• az első törlesztés összege 111 376, az utolsóé 126 489 forint,
• az összes áfa 1 314 689, az összes kamat pedig 3 693 069 forint. 

Kőszegi László úgy véli, a jelenlegi kamatkörnyezet mindenesetre sem a kölcsönt, sem a különböző banki termékeket, de még a lízinget sem teszi különösen vonzóvá. A 12-16 százalékos THM láttán pedig hirtelen mindenki óvatossá válik.

A Magyar Lízingszövetség főtitkára arról is beszélt, hogy a forgalomba helyezések idén azt mutatják, egyelőre még kitart a lendület az újautó-piacon, bár ez valószínűleg a hosszú szállítási határidők miatt megugró rendelésállománynak tudható be. A lízingpiac az első negyedévben enyhe növekedést sejtet, de itt meg a drágulás torzítja a képet:

„Tavaly ugyanezt tapasztaltuk: ahogy emelkedtek az árak, úgy nőttek a finanszírozott összegek, viszont darabszámban jelentős volt az elmaradás az előző évi eladási adatokhoz viszonyítva.”

Kőszegi azt is elmondta, hogy a szövetség erőteljesen lobbizik a tartós bérlés mellett, amellyel elsősorban a fiatalokat és a modern felfogású réteget célozza meg. Szerinte Nyugaton azért rendkívül elterjedt ez a megoldás, mert a bérleti díjban minden benne van, a szerviz, a gumicsere, de még az amortizáció is. A kisebb havi összeg talán még az egyébként konzervatív gondolkodású, leginkább a tulajdonlást preferáló magyar lakosság számára is csábító lehet. Ez a konstrukció olyanoknak kifejezetten ideális, akik négy-öt évre előre terveznek, és fix havi költséggel kalkulálnak, nekik egyedül az üzemanyagköltséget kell pluszban viselniük a bérleti díjon felül.