Befoltozhatta a költségvetési lyukakat a védelmi hozzájárulással a kormány

Felemás a magyar gazdaság első féléves teljesítménye, a növekedés helyreállása pedig továbbra is törékeny – többek között erről beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője, aki szerint a hétfőn bejelentett intézkedésekkel, így a bankokra is kirótt védelmi hozzájárulással vélhetően sikerült a költségvetés helyzetét rendezni. Elhangzott az is, hogy növekedés szempontjából vannak kihívások, a gyenge külső kereslet és a strukturális problémák mellett itt az ideje felkészülni, hogy jó ideig nem látjuk öt százalék alatt a hazai kamatokat.

A podcast vendége: Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője

Szerkesztő: Járdi Roland

2024.07.09, 11:33

Összességében nem lehetünk elégedetlenek az első fél év gazdasági adataival, ami inkább aggodalomra ad okot, az a növekedés szerkezete – mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Hiába áll helyre lassan a belső fogyasztás, tavaly ősz óta, amióta az elektromosautó-eladások Európában és Németországban is visszaestek, a magyar ipar köhög. Valójában azonban már 2022 közepe óta stagnál vagy enyhén csökken, annak ellenére, hogy elég tetemes összegeket invesztál a magyar kormány az ipari kapacitások kiépülésébe. Mindenesetre úgy látja, felemás az idei év gazdasági szempontból, ha egyszóval kellene jellemezni, akkor pedig törékeny a növekedés helyreállása.

Nagy János szerint nagy meglepetést nem okozott a kormány bejelentése arról, hogy védelmi hozzájárulást kér a bankoktól, multiktól és az energiacégektől, az elmúlt időszakban, amikor pénzre volt szüksége, jellemzően ezekhez a szektorokhoz nyúlt. Az extrapofitadókat még 2022-ben vezette be a kormány, akkor úgy tervezte, hogy két évre veti ki, tehát jövőre már elvileg nem számolt velük.

Az elemző szerint korábbi háttérbeszélgetéseken is elhangzott, hogy valamilyen kiigazításra szükség lesz a nyáron, ha a kormány valóban tartani akarja az idei évre tervezett 4,5 százalékos hiánycélt. Arra a kérdésre, hogy a most bejelentett intézkedések, amelyeket 400 milliárd forintra taksált Gulyás Gergely, elegendők lesznek-e, azt mondta, valószínűleg nem, de jelentősen szűkül a különbség. Ráadásul az elmúlt évek tapasztalata alapján azt is el tudja képzelni, hogy végül a hiánycél valamennyivel magasabb lesz a tervezettnél, így a két hatás együtteseként további intézkedésre talán már nem lesz szükség.

A beszélgetés tartalmából:

Vélhetően sikerült befoltozni a költségvetési lyukakat a védelmi hozzájárulás kivetésével, 5:38
A magas hiány egy krónikus betegséghez hasonlítható, amit kezelnie kell a kormánynak, 10:00
A túlzottdeficit-eljárás nem hasonlítható a jogállamisági eljáráshoz, világos szabályok vannak, 12:00
Strukturálisan megváltozott a külső környezet, ami felelős az inflációért, 16:30
Nagy kérdés, hogy az infláció és a növekedés között hogyan tud a gazdaságpolitika egyensúlyozni, 19:30
Kína korábbi növekedése már nem tartható fenn, ez pedig a világgazdaság bővülését is visszafoghatja, 22:40