Húsz amerikai tagállamban már jogilag rögzítette a dohányosok munkahelyi diszkriminációja. Az Európai Unióban ennél bonyolultabb a helyzet, de mivel – elsősorban a kisebb – cégek nem szívesen alakítják ki a dohányzásra kijelölt helyiségeket, egyre gyakrabban fordul elő, hogy eleve nemdohányzókkal töltik fel az irodákat – írja a Figyelő.
Aki Magyarországon a dohányzás miatt bocsát el egy munkatársat vagy utasít el egy jelentkezőt, megsérti az egyenlő bánásmód elvét, ami szankciót von maga után. A dohányzás ugyanis egyike a húsz védett tulajdonságnak, amelyek diszkriminációját a törvény tiltja.
Magyarországon azonban ilyen eljárásra még nem volt példa. "Sokszor előfordul, hogy a sértettek csak zokon vették az elbocsátást, és azt valamilyen más tulajdonságuknak tudták be. Emellett a cégek könnyen tudnak megfelelő magyarázattal szolgálni" – nyilatkozta a lapnak Lőrik Erzsébet munkajogász.
A cégek általában az óránként öt-tíz percnyi kimaradó munkaidőt hozzák fel a dohányzás elleni érvként, de időnként a vállalat imázsa is szerepet játszik a döntésben. A nemdohányzó csapatok pedig nem szívesen fogadnak maguk közé dohányos munkatársat.
A cél érdekében a vállalatok egy része a toborzó irodára bízza, hogy szűrje ki a dohányos jelentkezőket. És bár a "Dohányzik Ön?" – kérdést nem tehetik fel direkt módon, ilyenkor megkérdezik például, hogy a jelentkezőt zavarná-e, ha nemdohányzó csapatba kerülne.
Eközben pedig egyre több cég indít dohányzásról leszoktató programokat. Egy 20 fős, 400 órás tréning 600-700 ezer forintjába kerül a cégeknek, ami a lap számításai szerint egy éven belül megtérülhet a visszakapott öt perceknek köszönhetően.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.