A csőtörés miatt elfolyt vizet is ki kell fizetni

Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. azután zárta el a vizet harminchat lakásban, hogy a lakók kétmillió forintos tartozást halmoztak fel – adta hírül az RTL Klub. A társasház vízfogyasztása azért nőtt meg rendkívüli mértékben, mert egy csőtörés miatt több ezer köbméter víz folyt el a lakók tudta nélkül. A szolgáltató a főmérőóra leolvasását követően benyújtotta a számlát, amelynek kifizetése gondot okozott a lakóknak.

A gond az, hogy a víziközmű cégek és a társasházak kapcsolatát kormányrendelet szabályozza, az ilyen esetekben a társasházaknak csak a legritkább esetben adnak igazat – mondta el Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szövetségének (MTOSzSz) elnöke. A szerződés a társasház és a szolgáltató között köttetik, a lakók pedig a becsült fogyasztás alapján kapják a számlát. A legtöbb szolgáltató csak évente egyszer olvassa le az óraállást, ezután derül ki, mennyi volt a tényleges vízfogyasztás. A vízóra és a házhoz tartozó csőszakasz a társasház tulajdona, ezért neki kell felelősséget vállalnia érte.

Kaplonyi György szerint ezért a közös képviselőnek kell ellenőriznie, nem szivárog-e valahol a vezeték. Ennek egyik módszere, hogy megfigyelik: megáll-e valaha a központi vízóra fogyasztást jelző tárcsája. Persze, egy soklakásos társasházban előfordulhat, hogy valahol mindig használnak vizet, ezért ilyenkor érdemes a fő csapot elzárni. Ha ekkor is fogyasztást mutat az óra, a csőtörés biztosra vehető. Az elnök szerint az átalánydíjas fizetés gyakran okoz gondot, nem csak azért, mert nem a tényleges fogyasztást mutatja, hanem azért is, mert a lakók önmaguk rögzítik az óra által mutatott értéket, amelyek az óra. Egyéni vízóra híján a fogyasztókat semmi nem sarkallja takarékosságra, az olcsó vízórák pedig nem mindig működnek megfelelően.

Kaplonyi György szerint egy minőségi vízóra ára mintegy húszezer forint, szemben azzal a négyezerrel, amennyibe egy átlagos készülék kerül. At MTOSzSz elnöke szerint olyan rendszerre lenne szükség, amely érdekeltté teszi a szolgáltatót abban, hogy figyelemmel kísérje, mi történik a vízóráknál. Kaplonyi kéthavonta olvastatná le a tényleges vízfogyasztást az óráról, illetve rádiós vízórákat vezetne be, amelyekkel kiszállás nélkül küldhetőek az adatok a szolgáltatóhoz. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kazincbarcikaihoz hasonló esetben általában lehetséges részletfizetés és több szolgáltató levélben értesíti a közös képviselőt, ha rendellenesen magas fogyasztást tapasztal.

A közös képviselőket azért fizetik, hogy a ház, így a hozzá tartozó berendezések műszaki állapotát ellenőrizzék – szögezte le Kovács Zsolt, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, a szolgáltató teljes mértékben a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor kifizettette a ház tulajdonában lévő vízóránál elfolyó vizet. Kovács Zsolt szerint gyakorlatilag nincs lehetőség a kéthavonta történő vízóraleolvasásra, mivel ennek költségeit a lakók nem hajlandóak kifizetni. Hasonló okokból nem vált elterjedté az említett rádiós mérőóra sem. A vezérigazgató kijelentette: nem kell vízszerelőnek lenni ahhoz, hogy a közös képviselő rendszeresen ellenőrizze a vízórát, és ha gyanúsnak tartja az eredményt, értesítse a szolgáltatót. Mint mondta, olcsóbb és egyszerűbb az önellenőrzés, Magyarországon azonban a fogyasztók – talán az előző rendszer eredményeképpen – nem elég tudatosak.

Ezt mutatja az is – tette hozzá Kovács Zsolt – hogy egy húszmillió forintos ingatlan megvásárlását követően sajnálják a pénzt arra, hogy felhívják a közműszolgáltatókat és megkérdezzék: nem halmozott-e fel tartozást az előző tulajdonos. A vízmű vezetője hozzátette: a kazincbarcikai eset pikantériája, hogy a szolgáltató egyénenként részletfizetési megállapodást kötött a lakókkal, a közös képviselő pedig most be akarja perelni a lakókat, amiért azok közvetlenül velük kötöttek megállapodást.