Magyarország pedig az említett időpontig kapott többször is módosított haladékot, hogy átvegye az ottani rendszerezést. A termékcsökkenési folyamat már el is kezdődött, hiszen míg 2000-ben még nyolcszáz ilyen árut engedélyezett az Országos Gyógyszerészeti Intézet, addig ez a szám mostanra már 350-re apadt.
„A gyártóknak három lehetőségük van 2011 márciusáig: vagy átminősítik a terméket hagyományos növényi gyógyszerré, vagy „lesorolják” gyógynövényalapú kozmetikai készítménnyé, étrend-kiegészítővé, teák esetében pedig élelmiszerré, illetve megszüntetik a termék gyártását” – mondta a Világgazdaságnak Ásványi Tibor, a Naturland Magyarország Kft. vezetője. Az első megoldás szerinte azért nem járható út, mert rendkívül szigorú követelmények vonatkoznak a gyógyszerekre, ezeket a gyógynövénykészítmények esetében szinte lehetetlen lenne betartani. „A szabályozás megköveteli a felhasznált alapanyagok nyomonkövethetőségét, ez a gyakran vadon termő gyógynövények esetében kivitelezhetetlen” – mondta.
Bonyolult és költséges a hagyományos növényi gyógyszer kategóriának az engedélyeztetése. Pedig az uniós jogszabály szerint csak az ebbe a csoportba tartozó készítményeket lehetne konkrét javallatok, ellenjavallatok feltüntetésével ellátni.
A kozmetikummá vagy a zavaros kategóriának számító étrend-kiegészítővé való átminősítéssel pont az a legnagyobb gond, hogy jóval kevesebbet enged meg e téren a gyártójának, nem lehet például a termék csomagolására annak gyógyhatásait ráírni, csupán egészségre vonatkozó állításokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.