A stroke nem utazik nyári szabadságra

Az elmúlt ősszel indított „Tudatos Törődés” alprogram ez év első felében továbblép, a gyakorlati megvalósításra összpontosítva hasznos és hatékony eszközökkel kívánja segíteni az orvosok mindennapi gyógyító munkáját, vagyis a hipertónia kezelésén keresztül a stroke kockázatának csökkentését.

A stroke köznyelvi elnevezése, a szélütés, gutaütés jól utal az agyban lezajló eseményre. Gyakran nevezik agyvérzésnek is, noha csupán az érintettek ötödénél történik ténylegesen agyállományvérzés. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk. Lényege azonban mindig azonos: az agy vérellátásában zavar következik be, ezért az érintett terület idegsejtjei nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz, emiatt az idegsejtek károsodnak vagy elhalnak, ezért maradandó károsodás jelentkezik a központi idegrendszer működésében.

A stroke két fő típusát különböztethetjük meg aszerint, hogy milyen folyamat idézte elő. Az iszkémiás stroke esetében az agyi erekben vagy az agyat közvetlenül tápanyaggal és oxigénnel ellátó érrendszerben elzáródás/érszűkület alakul ki, az agy vérellátása zavart szenved, csökken. A másik esetben állományvérzés következik be, ez a vérzéses stroke. Az iszkémiás stroke négyszer gyakoribb, mint a vérzéses stroke.
Az iszkémiás stroke-ot rendszerint figyelmeztetőjelként ún. TIA (átmeneti iszkémiás esemény) előzi meg. A tünetegyüttes a stroke-hoz hasonló, általában néhány percen belül megszűnik. A vérzéses stroke többnyire hirtelen lép fel, fejfájással, hányással-hányingerrel, tarkómerevséggel kísérve. Az orvosnak azonnal el kell döntenie, hogy mely típussal áll szemben, mert mind az életkilátások, mind az alkalmazandó terápia eltér a különböző esetekben.

Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére hívnánk fel figyelmüket, hiszen a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben. A magyar betegre sajnos jellemző, hogy több rizikófaktor egyidejűleg van jelen.

A közhiedelemmel ellentétben a stroke nem csak az idősek betegsége – bár az életkor előrehaladásával a bekövetkezés valószínűsége nő –, bármely életkorban kialakulhat. Kockázatát az érfalak károsodása és az emiatt kialakuló más szív- és érrendszeri szövődmények növelik. E rizikótényezők és szövődmények szinte minden magas vérnyomásban szenvedőnél kimutathatók.
A stroke-os betegek több mint kétharmadának magas a vérnyomása. A magas vérnyomás ugyanis felgyorsítja az aortaívben és az agyat ellátó nyaki nagyerekben az érelmeszesedést, megbetegíti a kisereket, elősegíti a szívbetegségek kialakulását. A kórosan emelkedett vérnyomás az agyérbetegségek rizikóját 2-7-szeresére növeli.
A stroke egy olyan betegség, amely alattomosan, tünetek nélkül érkezik, és súlyos következményekkel is járhat: tíz, szélütésen átesett beteg közül kilenc soha nem lesz képes úgy élni, mint az agyi érkatasztrófa előtt. Ennek bekövetkezte súlyos terhet ró az érintett családjára és környezetére, pedig a probléma az esetek jelentős részében megelőzhető lenne, hiszen a stroke kialakulásának kockázata a magas vérnyomás megfelelő kezelésével jelentősen csökkenthető! A hipertónia megfelelő kezelése az egyik legbiztosabb módszer a megelőzésére, hiszen mindösszesen 2 Hgmm-nyi vérnyomáscsökkentés már 10 százalékkal mérsékli a kockázatot!
A Hypertonia Világnap kapcsán a társaság arra hívja fel a háziorvosok figyelmét, hogy a már kezelt hipertóniás betegek mellett térképezzék föl, és találják meg azokat a pácienseket is, akik bár felismert magasvérnyomás-betegségben szenvednek, de valamilyen okból nem folytatták az előirányzott terápiát, vagy esetlegesen nem is tudnak arról, hogy veszélyeztetettek, vagy a magasvérnyomás-betegség kezdeti stádiumában vannak.
A kampány szervezői e betegek megtalálására és kezelésükben a célérték elérésére a kevésbé zsúfolt, nyári időszakot javasolják felhasználni, figyelembe véve, hogy ebben az időszakban talán az érintetteknek is több idejük és lehetőségük nyílik törődni az egészségükkel.
Mindezeket figyelembe véve arra biztatják a családorvosokat, hívják be a pácienseket, hogy a magas vérnyomás időbeni felismerésével és kezelésével csökkenthessék a stroke kialakulásának kockázatát. A kampány során a részt vevő háziorvosok levélben keresik meg a legveszélyeztetettebb korosztályba tartozó – 35–60 éves –, potenciálisan érintett pácienseiket, és külön időpontokat ajánlanak föl a célzott állapotfelméréshez és a vizsgálatokhoz.
További fontos mondanivaló, hogy a megfelelő védelmet – a baj megelőzését – csak a folyamatos, megszakítás nélküli kezelés biztosítja. A nyári időszakban – például a nyaralások alkalmával – gyakran megváltozik az emberek életmódja, kialakult szokásai, így sokszor háttérbe szorul a diéta és az egészséges életmód megtartása („Ennyi szabadságot én is megérdemlek!”), vagy egyszerűen elfelejtődik a terápia betartása. Éppen ezért a kampány fő üzenete is erre utal: „Ne feledje: a stroke nem utazik nyári szabadságra!”

- Túlélni

- Mentőt hívni!

- Elkerülni a következőt

- Túlélni

- Mentőt hívni!

- Elkerülni a következőt A stroke tünetei Agyvérzés esetén: az esetek felében kezdetben eszméletvesztés, zavartság jelenik meg. A betegek gyakran hánynak, fejfájásra panaszkodhatnak. A betegek féloldali végtaggyengeséget vagy bénulást észlelhetnek, előfordul féloldali érzészavar. A kisagy érintettsége esetén hányinger, hányás, egyensúlyzavar, fejfájás, eszméletvesztés alakul ki.

Agytrombózis esetén: a tünetek gyakran hirtelen, az érintett agyterülettől függően alakulnak ki. A beteg észlelhet egyoldali hirtelen, rövid ideig tartó látásvesztést, féloldali végtaggyengeséget vagy bénulást, előfordul féloldali érzészavar. Zavartság, aluszékonyság, esetleg kóma alakulhat ki. Jelentkezhet beszédnehezítettség, viselkedésváltozás, a bénult végtagban fájdalom, valamint szédülés, émelygés.

Általában azonban a tünetek alapján nem lehet eldönteni, hogy a panaszokat vérzés vagy érrög okozza. -->