Vágyak és tények a net körül

Öt év múlva akár az egymilliárdot is elérheti világszerte azok száma, akik elmondhatják magukról, hogy valamilyen széles sávú kapcsolattal jutnak fel a világhálóra – ez olvasható ki a bostoni Strategy Analytics elemzőcég legújabb előrejelzéséből. A föld népességének fele 2015-re rendelkezzen gyors internet-hozzáféréssel – ezt az ajánlást a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) kezdeményezésére a közelmúltban lezajlott szakmai világtalálkozón (World Summit on the Information Society, WSIS) fogalmazták meg a részt vevő országok képviselői. Ez utóbbi, figyelembe véve a hétmilliárdhoz közelítő globális lakosságszámot, több mint háromszoros várakozást jelent a piackutatói becslésekhez képest.

Abban azért egységes a vélemény, hogy a növekedés hajtómotorja egyértelműen az ázsiai csendes-óceáni térség, amely már ma is közel 45 százalékos arányt képvisel a széles sávú előfizetések körében, az ezen országok átlagos éves növekedése a következő öt esztendőben elérheti a 18 százalékot. A gyors internetpenetrációban egyértelműen Dél-Korea a piacvezető, az élenjárók ötös fogatában még két ázsiai ország szerepel Hongkong és Japán. Az európaiak közül Hollandia és a régiónkat képviselő Litvánia kerülhetett be az éllovasok közé. Az internet „szülőhazájának” számító Egyesült Államok ugyanakkor csupán a 23. helyen áll a Strategy Analytics felmérésében. A piackutató öszszesített széles sávú indexe (BCI) több kategória alapján is vizsgálja és pontozza az elemzésbe bevont országok jellemzőit. Ebbe beletartozik egyebek mellett az adott ország háztartásainak internetpenetrációja, a világhálós hozzáférés sebessége, az előfizetések megfizethetősége és ár-érték aránya. A tengerentúli szakértők szerint egyértelmű, hogy az USA-ban ezen a piacon ma még nagyon kicsi a verseny, emiatt alakulhattak ki a magas tarifák és az alacsony átviteli sebesség. Verseny híján az ottani szolgáltatók kevésbé kényszerülnek rá a dinamikusabb technológiai fejlesztésre.

Az amerikai elemzők szerint a domináns hozzáférési platform a következő években is főként a DSL marad, bár fokozatosan átadja a helyét az optikai hálózatoknak. 2015-ben a háztartások negyedének már üvegszálas hozzáférése lesz. A WSIS-ajánlás ugyanakkor rámutat arra, hogy a mobilinternetnek még ennél is nagyobb szerepe lehet a jövőben, főként azokban az országokban, ahol szinte a nulláról kell építkezni, és főleg a városoktól távoli településeken. A világ vidéki népességének 75 százaléka már most is mobiltechnológiával kapcsolódik a világhálóhoz. A világ két legnépesebb országában, Indiában és Kínában a falvak 90 százaléka vezeték nélküli internetet használ. Az is tény ugyanakkor, hogy bármily impresszívek is a széles sávon elért eredmények, 2010-ben a világ háztartásainak még több mint 60 százaléka semmilyen internetkapcsolattal nem rendelkezik, miközben 75 százalékának televíziója viszont van.

Az internet terjedését sok esetben a helyi tartalmak hiánya is hátráltathatja. A web legfőbb nyelve jelenleg az angol, miközben a világhálót ezen nyelven a használók aránya a teljes népességhez viszonyítva kevesebb mint 15 százalék. Örömteli folyamatnak minősítik ugyanakkor szakértők, hogy az újonnan létrehozott weboldalak mind nagyobb része köthető már más nyelvekhez. Az utóbbi öt évben főként az indiai, az orosz és a kínai doménnevek regisztrációja futott fel.

Magyarországon a legutóbbi adatok szerint 1,85 millió a vezetékes és valamivel több mint egymillió a mobilinternetes széles sávú előfizetés. Az utóbbi módon netezők száma egy év alatt megkétszereződött. A vezetékes technológiában főként a kábelmodem hódít, ezen a módon 874 ezren jutnak fel a világhálóra, az xDSL-kapcsolatok száma pedig hozzávetőlegesen 800 ezer.