Hazai elektronikai webáruházak - Alig akad jogkövető

Az uniós ellenőrzés azt vizsgálta, hogy a kiválasztott webáruházak üzemeltetői betartják-e a fogyasztóvédelmi előírásokat. A folyamatos hatósági jelenlét hozzájárulhat az unióban a fogyasztóvédelmi jogok érvényesüléséhez ezen a fogyasztóvédelmi szempontból különösen érzékeny területen.

Magyarországon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) vett részt a vizsgálatban. A felkészülés során tíz elektronikai cikkeket kínáló webáruházat jelöltek ki az ellenőrzésre. A vizsgált tíz webáruház közül csak egyetlen esetében nem találtak a "söprögetők" hiányosságot a tájékoztatási követelmények teljesítése tekintetében, tehát a többi kilenc honlap mindegyikén valamilyen szabálytalanságot tárt fel az ellenőrzés.

A webáruházakkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi hiányosságok száma alig változott az elmúlt években. Az NFH 2007-es vizsgálata szerint a kifogásolási arány 90 százalékot tett ki, a következő évben ez az arány 87,2 százalék, tavaly pedig már 96,73 százalék volt – mondta lapunknak Fülöp Zsuzsanna, az NFH szóvivője. Ráadásul a legutóbbi felmérés során 42 olyan webshopot is górcső alá vettek, amelyek korábban már fennakadtak a hatóság szűrőjén. Az eredmény: 41 cég honlapján továbbra is található valamilyen hiányosság.

A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: az ellenőrzés módszere hatékonynak mondható, hiszen az üzemeltetők többsége elfogadja az NFH döntését, és igyekszik megfelelni a jogszabályoknak. Igaz ugyan, hogy a vizsgálat átfutása minimum egy hónap, de fellebbezés esetén több hónapig is elhúzódhat egy-egy ügy. Mindeközben a webáruházak száma rohamosan nő, a hatóság pedig igyekszik lépést tartani a vizsgálandó üzletekkel.

A fogyasztóvédelmi szempontból aggályos magyar webáruházak sokszor halogatják a problémák orvoslását, holott a szükséges módosításokat az esetek jelentős részében szinte percek alatt elvégezhetnék – tette hozzá Morvay György, az Európai Fogyasztói Központ (EFK) igazgatója. A határokon átnyúló ügyekre specializálódott fogyasztóvédelmi szervezet tapasztalatai szerint a külföldi webáruházakkal kapcsolatos panaszok száma stagnál. A Központ tapasztalatai szerint még mindig működnek a klasszikus online csalások, amelyek során a cég ígéretet tesz egy áru leszállítására, amelyet azután nem teljesít. Ezeket a trükköket legtöbbször német vagy angol webáruházak alkalmazzák, és ilyen esetekben – mint hogy bűncselekményről van szó – az EFK gyakorlatilag semmit nem tehet.

Tökéletes webáruház nincs, főleg azért, mert a hazai szabályozás szigorú, és betartásához jogi ismeretek is szükségesek – véli a Fair Business Minősítő Testület elnöke. Mayer Erika szerint a legsúlyosabb hibák száma mostanra csökkent, így a magyar webshopok túlnyomó többsége mostanra pontosan feltünteti a 8 napos elállási jogra vonatkozó leírást. Ugyanakkor sok hazai webáruháznak nehézséget okoz a közvetlen tájékoztatási kötelezettség betartása. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak a honlapon hosszabb böngészés nélkül meg kell találniuk a vásárlással kapcsolatos tájékoztatást. Jellemző hiba, hogy az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSzF) nem nyomtatható és menthető formában teszik közzé a vállalkozások, illetve sokan nem tüntetik fel az ÁSzF érvényességének kezdetét, ami komoly gond, hiszen a vásárló a szerződése létrejöttekor hatályos ÁSzF-ben szereplő jogokkal rendelkezik.

Mayer Erika elmondta: a tisztességes e-kereskedelem védjegyének szánt Fair Business minősítés terjedése a válság hatására elmarad a várakozásoktól. A minősítés megszerzése minimum 240 ezer forint ellenében lehetséges, ezt pedig sok cég nem engedheti meg magának. A szervezet ezért is vezeti be heteken belül az úgy nevezett Fair Startot, amelyet a minősítés előszobájának tekint. Ennek segítségével jóval alacsonyabb díjért a cégek kérdőív segítségével magukat ellenőrizhetik le, hogy kiderüljön, megfelelnek-e a jogszabályoknak.

Internetes vásárlási tudnivalók

A vásárlás előtt érdemes meggyőződni az eladó kilétéről: a honlapon fel kell tüntetni a cég nevét, székhelyét, elérhetőségét.

A megrendelés létrejöttét az eladónak 48 órán belül e-mailben vissza kell igazolnia. Ha nem kapunk visszaigazolást, nem vagyunk kötelesek a szerződés teljesítésére, az áru átvételére.

Ugyanakkor a megrendelés visszaigazolása még nem jelenti a szerződés létrejöttét. Programhiba miatt visszaigazolt alacsony ár vagy készlethiány esetén a kereskedő nem köteles a termék leszállítására a visszaigazolásban foglalt feltételekkel.

A szerződés akkor jön létre, amikor az eladó e-mailt küld a megrendelés teljesítéséről.

Ha szállításkor kiderül, hogy nem a kért terméket kaptuk vagy ha nem a visszaigazolásban szereplő árat kéri az eladó, azt nem vagyunk kötelesek megfizetni.

Termék megrendelése esetén az átvételtől számított 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállhatunk a szerződéstől akkor is, ha a termék nem hibás (kivételek itt). Ilyen esetben a terméket a fogyasztó saját költségén küldi vissza az eladónak, aki 30 napon belül köteles a teljes vételár visszatérítésére. Az eladó nem követelheti, hogy a terméket eredeti csomagolásban és számlával együtt küldjük vissza (de ezeket célszerű megtartani).