A kormány még 2008-ban hozott rendeletet az energetikai tanúsítvány bevezetéséről, azonban az elmúlt időszakban – 2009. január 1. és 2011. december 31. között – még csak az új építésű ingatlanokra vonatkozott a szabályozás, a használtak esetében eddig önkéntes volt a tanúsítás.
Az 1000 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén a tanúsítvány készítése szintén 2009. január 1-jétől kötelező, függetlenül attól, hogy az adott építmény új építésű vagy már régebben felépült.
A kormányrendelet alapján tíz energetikai minősítési osztályba sorolhatják be a szakértők az ingatlanokat. A háztartási gépekhez hasonlóan az A+ mutatóval jelölt „fokozottan energiatakarékostól” egészen az I betűvel jelzett „rossz” kategóriáig terjed a skála. A tanúsítás költsége minden esetben az ingatlan tulajdonosát terheli, a tanúsítás ellenértékét az elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint – fogalmaz a törvény.
2. Az épületszerkezetek azonosítása
3. Az épületgépészeti rendszerek azonosítása
4. Az energetikai számítás elvégzése
5. Az eredmények megfogalmazása, a tanúsítvány elkészítése
6. A tanúsítvány átadása a megrendelőnek, elküldése a VÁTI központi adatbázisába, és egy saját példány archiválása
Forrás: Magyar Építész Kamara
2. Az épületszerkezetek azonosítása
3. Az épületgépészeti rendszerek azonosítása
4. Az energetikai számítás elvégzése
5. Az eredmények megfogalmazása, a tanúsítvány elkészítése
6. A tanúsítvány átadása a megrendelőnek, elküldése a VÁTI központi adatbázisába, és egy saját példány archiválása
Forrás: Magyar Építész Kamara -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.