Kinek jó a drága benzin?

Mától literenként átlagosan 454 forintra nő a benzin és 442 forintra a dízelolaj ára a hazai töltőállomásokon a holtankoljak.hu értesülései szerint. Az újabb árrekordok körülbelül 19, illetve 18 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál. Ám maguk az üzemanyag árakara ható tényezők a drágulásnak csak a bő harmadáért felelősek, a többiért az adók, amelyek a kútárak közel kétharmadát teszik ki. Az áremelkedés mögött alapvetően az olaj drágulása és a forint/dollár árfolyam alakulása áll.

Más országokban is magas az üzemanyagok az adótartalma, de szomszédjaink közül – forintra átszámolva – csak Ausztriában és Szlovákiában kerül többe a benzin és a dízel, mint Magyarországon. Ebben szerepe lehet e két országban használt euró és a forint árfolyama arányának is. Romániába, Ukrajnába és Szerbiába még érdemes lehet átmenni tankolni, bár erre a hatályos hazai szabályozás kevés teret ad.

A magas ár főként a lakossági autótulajdonosokat kényszeríti a már eddig visszafogott fogyasztásuk kisebbre vételére. Az áruszállításban viszont nem az ott használt dízel ára határozza meg a felhasználás mennyiségét, hanem a szállítási megrendelések nagysága. (Az üzemanyag drágulása viszont megjelenhet a szolgáltatás, azon keresztül pedig a szállított áru árának emelkedésében.)

Az üzemanyag piac szűkülését mutatják a legfrissebb statisztikák is. Az év első három hónapjában 4,1 százalékkal 266,6 millió literre csökkent a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagjai által eladott benzin mennyisége az előző év azonos időszakához képest, a dízeleladások pedig 1,9 százalékkal 340,9 millió literre zsugorodtak. Mint Wilde György, a szövetség főtitkára a Világgazdaságnak rámutatott, a piaci tendencia még ennél is rosszabb, hiszen már 2011-es forgalom is nagyon gyenge volt, sőt, előtte a 2010-esek is. Az utak forgalmán már ránézésre is feltűnik az autózás visszaesése.

2012 első negyedévében közel 25 százalékkal kevesebb benzint adtak el együtt a MÁSZ-tagok, mint 2009 első három hónapjában, gázolaj eladásaik pedig bő 10 százalékkal estek.

A MÁSZ adatai a tendencia miatt fontosak, de teljes képet nem adnak. A szövetség tagvállalatai ugyanis a hazai benzinértékesítésnek csak a 80-85 százalékát fedik le, a többi benzint a nagy márkanév nélküli, úgynevezett fehér kutak adják el. Utóbbiak eladnak dízelt is, de e szegmensben még kisebb a MÁSZ részesedése, mert a dízel 30-40 százaléka eleve nem a benzinkutakon keresztül, hanem közvetlenül jut el a felhasználókhoz.

A kisebb forgalomra a hazai üzemanyag-kiskereskedők egy része prémium termékek piacra dobásával válaszol (Shell, OMV, Mol, Agip), mások (Lukoil) tartják magukat az átlagosnál alacsonyabb áraihoz, és mindannyian extra szolgáltatásokkal, pontgyűjtő és más akciókkal igyekszenek vonzóbbá tenni magukat a vevők előtt. Új kutakat már évek óta csak a fehér foltnak számító területeken nyitnak, vagyis az újonnan épült utak, autópályák mentén. Úgy igyekszenek növekedni, hogy nagyobb forgalmú, jobb helyen lévő egységeket vásárolnak, bérelnek, vagy szerződnek le franchise-partnerrel, miközben megszabadulnak a legrosszabban szereplő töltőállomásoktól.

A jelen piaci helyzettel kapcsolatos kérdésünkre a lapunk által megkérdezett üzemanyag-kiskereskedők óvatosan válaszoltak, mondván üzleti titokról van szó. A Shellnél emlékeztettek, hogy tavaly alapáron vezettek be egy ügyfeleik számára megtakarítást lehetővé tévő terméket, de árpolitikájukról és kútpiaci tervükről a belső szabályzatukban foglalt tilalomra hivatkozva semmit nem mondtak, még arról sem, hogy régiós összevetésben hol áll a Shellnél a magyar üzemanyag-piac. Csak azt erősítették meg, amit más is: a hazai benzinpiac jobban szűkül, mint a dízelé, és ugyanez a tendencia egész Közép- és Kelet-Európában is.

Úgy tudjuk, a piac legnagyobb szereplője, a 364 töltőállomást üzemeltető Mol kezét megkötik az import alapú árképzés, amelynél a nemzetközi kőolaj és termékjegyzés árait, valamit a forint árfolyamát kell figyelembe vennie. A kiskereskedelemben a társaság mikropiacokon, azaz az egymásnak versenyt diktáló közelségben lévő kutak között kényszerül rivalizálni. A társaságok hálózatain belül így aszerint alakulnak az árkülönbségek, hogy adott kútjaik hol helyezkednek el, hány benzinkút van egymás szomszédságában. A Moltól kapott tájékoztatás szerint az idén nem lesz jelentős változás a Mol-töltőállomások hazai számában.

Az Agipnál és a Lukoilnál elmondták, hogy az első negyedéves forgalmuk a várakozásaiknak megfelelően, a „gazdasági környezet változását lekötve”, illetve a szokásosnál hideg tél miatt is zsugorodott. Zouvala Marek, a Lukoil kiskereskedelmi igazgatója elégedett cégének a terv szerint alakult teljesítménnyel, áraikban nem várható változás.

Ahogyan az Agipéiban sem, tudtuk meg Nagy István hálózati igazgatótól. „Hiába a magas ár, mivel Európában, Szlovénia mellett Magyarországon a legkisebb az üzemanyag-kiskereskedelmi árrés, már nincs benne olyan tartalék, amelynek a terhére engedhetnénk az árból” – mondta. Az Agip olasz anyacége európai értékesítése azokban az országokban nem, vagy alig csökkent, amelyek a válságból is jobban kifelé tartanak (Ausztriában és Németországban), a válság által jobban sújtottakban pedig erősebben.

A 13 saját és 75 franchise töltőállomással rendelkező Agip Hungária az idén sem venni, sem építeni nem akar új benzinkutat, de lesz néhány új franchise-szerződése. Hamarosan megválik néhány egységtől, mert az Esso korábbi bekebelezésével az M7-es autópálya bizonyos szakaszain „kútbősége” lett. A fölös számban lévő töltőállomásokat más helyeken lévőkre cserélni.

A 76 egységből álló, hazai Lukoil hálózat terveiről csak annyit tudtunk meg Zouvala Marektől, hogy az orosz anyacég idei beruházási stratégiájában azok a térségek vannak előtérben, ahol a Lukoil termel, vagy finomít olajat, de Magyarország ettől még stratégiai fontosságú.