Az év vége felé közeledve egyre nyilvánvalóbb, hogy nem tartható a tavalyi tényleges költésnél mintegy 8 milliárd forinttal szűkebbre, 43,3 milliárd forintosra tervezett éves gyse-keret. Az év első hét hónapjában az időarányos mértéket 4,5 milliárd forinttal meghaladóan, 29,8 milliárd forint ment már el gyógyeszköz-támogatásra.
Mint Rásky László, a szövetség főtitkára a VG-nek elmondta: a spórolás érdekében a minisztérium ismét támogatná a sebellátásnál az úgynevezett mull-lapokat, mégpedig úgy, hogy a jövőben azokat lehetne csak használni a krónikus sebeknél, amelyek a modern kötszerek ellenére sem gyógyulnak meg 4 hónap alatt. A javaslat szerint az intézkedés nem rontja az ellátás színvonalát, ugyanakkor a Sebészeti Szakmai Kollégium irányelve egyértelműen kimondja, hogy a mull alapú kötszerek nem használhatók a nem-gyógyuló, krónikus sebek kezelésekor. „Ha viszont a jogalkotó ezt fiskális szempontok miatt mégis erőlteti, az a nem gyógyuló lábszárfekély, diabeteszes láb esetében akár az amputálások növekedését is eredményezheti” – hangsúlyozta a főtitkár.
A tervezet szerint a jövőben a mostaninál szűkebb betegkör kaphatna csak támogatással térdortézist. Azok számára, akik nem térdszalag-műtét után, hanem térdsérüléseknél használnának ilyen szabályozható térdrögzítőket, ez a mostanihoz képest jelentős mértékű, akár több tízezer forintos többletkiadást jelentene – jelezte a főtitkár, aki szerint azok a beteg viszont, akiknek erre nem futná, csak sokkal hosszabb idő alatt gyógyulnának meg.
Van olyan javaslat is, amelyik nem a betegek, hanem a gyógyeszköz-gyártók és – forgalmazók életét keserítenék meg, működésüket lehetetlenítenék el. Eszerint házhoz szállítás esetén a cégeknek minden esetben biztosítaniuk kellene az eszköz betanítását. Ez a főtitkár szerint jelenleg is megvalósul például egy kerekes szék esetén, ha a házhoz szállítást ortopédiai műszerész szakember végzi. Ugyanakkor a legtöbb boltban csupán egyetlen szakembert tudnak foglalkoztatni, akinek akkor is ki kellene mennie egy szociális otthonba, ha oda „csak” a szokásos inkontinencia-betéteket rendelték meg. A rendelkezésnek a legtöbb forgalmazó nem tudna eleget tenni, ezzel azonban több százezer ember otthoni ellátása válna lehetetlenné, különösen a falvakban és a szociális otthonokban élők közül.
Az Orvostechnikai Szövetség most is azon az állásponton van, hogy a támogatott termékek egy szűk körében az áfa mértékének januártól megvalósuló 5 százalékra csökkentése mellett a többi termék áfáját is mérsékelni kell, legalább 18 százalékra, mert az valódi megtakaríatást jelentene a tb-kiadásokban. Mint Rásky László elmondta: ezzel a lépéssel éves szinten mintegy 2 milliárd forinttal kevesebbet kellene támogatásra fordítani, és a betegek kiadásai is 9 százalékkal csökkennének.
A szövetség szerint már csak azért is megfontolandó a kormánynak az áfa-csökkentést választania, mert azzal kimutatható megtakarítást lehetne elérni a gyógyászatisegédeszköz-kasszában, szemben a most tervezett intézkedésekkel. Ezeknél ugyanis maga az előterjesztő is úgy fogalmaz: „Az intézkedés mind a költségvetésben, mind a betegterhek vonatkozásában megtakarítással járhat, azonban ennek mértéke nem becsülhető”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.