Szigorítást hozhat Európában a lóhúsbotrány

A közelmúlt lóhúsbotránya felerősítheti azokat a hangokat, amelyek a húskészítmények jelöléseinek változtatását szorgalmazzák az unión belül. Az elképzelés szerint nem csupán a tőkehúsok, hanem a húskészítmények esetében is pontosan jelölni kellene a a csomagoláson az eredetet. Mindez azt jelentené, hogy például egy szalámin egyszerre kellene feltüntetni, hogy abban német, dán, magyar, esetleg lengyel sertéshús van. A kérdés egyelőre vita tárgya, ám a döntéshozókat a botrány a szigorítás irányába terelheti.
„Valószínű, hogy ez az európai politikára hatással lesz, ám egyelőre nem tudható, hogy mi lesz a végeredmény” – nyilatkozta lapunknak Szöllősi Réka. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének titkára hozzátette: „az élelmiszeripar érdeke mindenesetre az lenne, hogy ha már szigorítás lesz, akkor azt átgondolt módon hajtsák végre, és minden piaci szereplőre egyformán érvényes legyen.”
A változás egyik meglepő hangja a napokban a brit Tesco volt. „Nem lehet biztosra venni, hogy a Tesco beszállítói láncának mélyreható reformja miatt nem fognak majd többet fizetni a vásárlók az élelmiszerért” – jelentette ki a kereskedelmi lánc vezérigazgatója a Telegraph-nak adott interjújában. Philip Clarke a lapnak elmondta: cége reformokat fog bevezetni válaszul. Ezek egyike a „közelebbről történő beszerzés lesz”, melynek értelmében több terméket fognak vásárolni brit farmerektől.
„Hagyományosan az angol piac nem jelentős magyar húsfeldolgozók számára, de néhány hazai cég szállít kisebb-nagyobb tételeket a szigetországba” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke hozzátette: „a magyar élelmiszeripart ugyanakkor nehéz helyzetbe hozhatja, ha a mostani lóhúsbotrány felerősíti Európa-szerte a protekcionista törekvéseket. Magyarország alapvetően exportőr ezen a téren. Bár a feldolgozott termékek aránya az utóbbi időben csökkent az alapanyagok javára, Magyarország még mindig pozitív egyenleget tud felmutatni az agrár- és élelmiszertermékek terén. Éppen ezért az országnak nem érdeke, hogy az Európai Unión belüli szabad árumozgást gátló folyamatok induljanak el” – tette hozzá az elnök.
Éder Tamás szólt a tőkehúsok és a készítmények jelölési szabályairól is. „A készítményeknél az összetevők eredetének megjelölése bonyolult logisztikai, informatikai és dokumentációs feladat elé állítaná a húsipari feldolgozókat. Ráadásul ez felfogható bújtatott protekcionista intézkedésnek” – vélekedett az elnök.