Hónapokat késhet a rákbetegség diagnózisa

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság kongresszusa alkalmából rendezett tájékoztatón Ruzsa Ágnes, a társaság elnöke azt mondta, 3-6 hónap is eltelhet a daganatgyanú és a részletes, korrekt diagnózis között, ami jelentősen csökkenti a betegek gyógyulási esélyeit. Ennek döntően a CT- és MRI-vizsgálatok, valamint a molekuláris diagnosztika alulfinanszírozottsága az oka.

Mint az orvos- és a betegszervezeteket tömörítő Onkológiai Kerekasztal tagjai a közelmúltban rámutattak: míg 2013-ban mintegy 900 millió forintnyi értékben végeztek el molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat az állami rendszerben, addig az erre előirányzott éves keret mintegy 200-250 millió forint volt csak. A különbözetet a diagnosztikai központok finanszírozták, ám erre hosszabb távon képtelenek - hangsúlyozták. Márpedig létkérdés, hogy elegendő pénz legyen a molekuláris vizsgálatokra azért is, mert a célzott terápiás gyógyszerek esetében már a forgalomba hozatali engedélyében előírják, milyen molekuláris vizsgálatok elvégzése esetén lehet alkalmazni az adott terápiát. A szakmai képviselői nyomatékosan kérték, hogy az ilyen célzott hatású készítmények támogatásba kerülésekor egyben a megfelelő diagnosztikai lehetőséget is teremtsék meg.

Mindez azért is elengedhetetlen, mert az elmúlt ötven év során 48 százalékkal nőtt Magyarországon a rákos megbetegedések okozta halálesetek száma, az Európai Unióban arányaiban Magyarországon halnak meg a legtöbben a daganatos betegségekben. Az EU-ban 100 ezer lakosra átlagosan 166,9 halálozás jutott 2010-ben, Magyarországon 238,8. A tüdőrákban a tagállamok közül szintén Magyarországon volt messze a legmagasabb a halálozási arány. 

A rákbetegeket tömörítő Gyógyulj Velünk Egyesület a közelmúltban felhívást tett közzé, hogy a daganatos betegek írják meg, náluk mennyi idő telt el a betegséggyanú felmerülése és a diagnózis, majd a kezelés megkezdése között. Lakos István, az egyesület elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy aki nem akarja hamarabb szeretne diagnózist, az ugyan megveheti magának a vizsgálatokat a magánellátásban, ám ezzel elveszíti a neki a vizsgálathoz egyébként járó tb-támogatást.

A kongresszus beharangozóján az is elhangzott: az onkológusok nagyon fontosnak tartják, hogy tényleg valósuljon a vastagbél-rákszűrés Magyarországon, de egyelőre nem látják ennek fedezetét a költségvetésben, és az is aggályos, vajon lesz-e erre elengedő szakember-kapacitás. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Tiszteletbeli elnöke szerint ez azért is alapkérdés, mert ha a vastagbél-tükrözés bekerülhetne a finanszírozott vizsgálatok közé, azzal a jelenleg még tünetmentes betegek is felderíthetők lennének, ami azt jelenti, hogy az évi 5 ezer, vastagbél-daganatban elhunyt beteg közül 4 ezer megmenthető lenne.