Valószínűleg kevesen tippeltek volna arra, hogy 2015-ben Gyöngyösön a legmagasabb az idegenforgalmi adó mértéke, de a Világgazdaság által a Magyar Államkincstár adatbázisában megnézett turisztikailag jelentősnek nevezhető települések között a Heves megyei város bizonyult a legdrágábbnak a napi 505 forintos teherrel (2014-ben csak 400 forint volt). Ez egyben a törvényi maximumot is jelenti. Mivel éves szinten mintegy 130-140 ezer vendégéjszakával büszkélkedhet Gyöngyös, ezért az önkormányzat költségvetését közel 70 millió forinttal gazdagíthatják a vendégek. Ezt főleg magyar vendégek fizetik, ugyanis külföldiek nem túl gyakran alszanak a város szálláshelyein.
Az 500 forintos határt még Tapolca, Tihany és Martfű érte el. Az előbbi két településen 50 forintos adóemelést szavazott meg a helyi képviselő-testület, utóbbi esetében viszont 100 forintos emelést is indokoltnak láttak. Tapolcán az adóemelés mintegy 10 millió forint plusz bevételt jelent: 32 millióról 42-re nőhet a beszedett pénz. Tihanyban a 115 ezer vendégéjszaka 57 millió forintot eredményezhet, Martfű esetében pedig nagy szükség lehet a bevételekre, mert mindössze 20 ezer éjszakát tudnak felmutatni, amiből 10 millió forint jöhet össze. A száz forintos emelés 1 millió forint adótöbbletet eredményezhet.
Budapest mellett főleg a balatoni települések költségvetésében játszik kiemelkedő szerepet az idegenforgalmi adó. Hévízen már biztos, hogy 2015-ben is 450 forint marad a teher, de a mintegy egymillió vendégéjszaka így is jelentős bevételt biztosít a fürdővárosnak. Nehéz egységes, tudatos rendszert felfedezni a Balatonnál, hiszen gyakorlatilag ahány település, annyiféle összegben határozták meg az idegenforgalmi adót. Siófok nem változtatott a 400 forintos mértéken, de Balatonfüred 470 forintban állapította meg az adómértéket a tavalyi 460 forint helyett. Ez 600 ezer vendégéjszakával számolva 280 millió forintot terelhet a város büdzséjébe. Balatonkeresztúr csak 250 forintot kér, de Balatonfűzfő, Balatonvilágos és már a Balaton Sound fesztiválról híres Zamárdi is ugyanannyit kér a nyaralóktól, mint Siófok.
A megyeszékhelyek közül csak Debrecen és Győr emelt, utóbbi Székesfehérvár, Szeged, Eger és Miskolc mellett a legdrágább nagyváros a 450 forintos teherrel, pedig eddig 300 forinttal az olcsók közé tartozott. A győri költségvetés a mintegy 320 ezer vendégéjszaka után 143 millió forinttal gyarapodhat. Nem véletlen, hogy a kevésbé népszerű Békéscsaba, Szolnok, Salgótarján és Tatabánya viszonylag alacsony, mindössze 200 forintos adóval próbálja csalogatni a potenciális látogatókat.
A turisztikai szempontból releváns települések közül Siklós, Karcag és a Forma 1-es futamra érkező szurkolók miatt fontos Mogyoród is 440-450 forintos szintre emelt, de Sátoraljaújhely és Kazincbarcika is hozzányúlt a helyi rendelethez.
Az indoklások visszatérő eleme, hogy az idegenforgalmi adó nem érinti a helyieket, valamint az emberek nem úgy választanak várost nyaraláskor, hogy az idegenforgalmi adót böngészik. A KSH adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken megszállt vendégek 2013-ban 7,2 milliárd forint idegenforgalmi adót fizettek.
Nincs jobb a Greshamnél
A TripAdvisor közönségdíját idén a Four Seasons Hotel Gresham Palota nyerte el. A budapesti szálloda a Travelers’ Choice 2015 európai ranglistáján első helyezést ért el, a világszintű megmérettetésben pedig a szintén rangos negyedik helyet érdemelte ki. A Széchenyi István téren található ötcsillagos luxusszálloda tavalyi 9. helyét cserélte most aranyéremre. Tavaly a luxushotelek teljesítménye javult a legnagyobb mértékben: ebben a kategóriában az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel növekedése Budapesten 17,9 százalék volt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportja szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.