Tigáz-behajtás: Jogos, de nem elegáns akció

A kormány nem tervez beavatkozni a Tigáz körül kerekedett behajtási botrányba, és a sarcot lehetővé tevő jogszabály kiigazítása sincs napirenden – erősen ezt sugallja Fónagy János legutóbbi parlamenti írásbeli válasza. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára az Európai Unióra és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalra (MEKH) mutogat a behajtási költségátalányról szóló törvénnyel kapcsolatban. Az idén március végén megjelent jogszabály alapján a Tigáz egy évre visszamenőleg 40 eurós költségátalányt követelt üzleti partnereitől a késedelmesen kifizetett számlák után. A lépés a szolgáltatását igénybe vevő mintegy 40 ezer vállalkozást érintett, és mint később kiderült, tévedésből néhány lakossági ügyfelet is.

Volt több tízezer forintos követelés, és van olyan cég is, amelytől közel félmillió forintot követel a szolgáltató a csúszásaiért. Az is fűti a felháborodást, hogy egynapos késve fizetés is elég volt ahhoz, hogy valaki megkapja a nagyjából 12 500 forintos utólagos átalányt, akár egy 8 ezer forintos számla után is. Az üggyel kapcsolatban Fónagy János azt írta, hogy az ezt lehetővé tevő törvény egy uniós irányelv kötelező átültetése volt a hazai jogrendszerbe. Ez egyébként egy jó és előremutató szabály, amit azért találtak ki uniós szinten, hogy gátat vessenek az üzleti partnerek késve fizetésének, amiből a cégeknek sok kára származik. A Tigáz ügyének vizsgálata pedig a felügyelő hatóság, a MEKH hatásköre, és ebbe nincs beleszólása a kormánynak az államtitkár szerint.

A MEKH két hete vizsgálatot indított a Tigáz gyakorlatával szemben, de sokat nem remélhetnek a cégek. A lépés ugyanis jogos volt, még ha nem is elegáns. A Tigáznak a törvény szerint igaza van, inkább az a kérdés, hogy illik-e ilyet tenni az ügyfelekkel – mondta a Világgazdaságnak Ruszin Zsolt adószakértő, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. A költségátalány alkalmazásáról minden szolgáltató maga dönthet, még problémásabb, hogy a cég kivárt, majd utólagos büntetésként élt a lehetőséggel. Ruszin szerint fontos fizetési fegyelmet nevelni a cégekbe, de a behajtási költségátalány fair alkalmazása az lenne, ha időben előre haladva alkalmazná egy cég.

Az adószakértő feltételezése szerint a gázszolgáltató azért élt ezzel, mert idén kivonul a gázszolgáltatási piacról, és már nem kell törődnie azzal, hogy lépése esetleg nem jó üzenet a leendő ügyfeleknek. Eddig a Tigáz az egyetlen nagy szolgáltató, amelyik meglépte ezt, és kevesen tervezik a bevezetését. A 24.hu körkérdésére az elmúlt időszakban csak a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek jelezte, hogy előkészítik a behajtási költségátalány bevezetését.

A Tigáz azzal védekezik, hogy a földgázszolgáltatásból vonul ki, a földgázelosztásban október 1-je után is a magyar piacon marad. A többi kritikával kapcsolatban a törvényre hivatkozik. A behajtási költségátalányt már a 2013-tól hatályos polgári törvénykönyv lehetővé tette, és alkalmazásáról a Tigáz kezdettől fogva nem mondott le. Azért küldték ki most a számlákat visszamenőleg egy évre, mert a márciusban megjelent törvény már egyéves jogvesztő határidőt szabott – mondta a Világgazdaságnak a Tigáz szóvivője. Száraz Gábor szerint az sem elegáns, amikor némelyik cég több hónapon át késedelmesen fizet a szolgáltatónak, és megjegyezte, hogy a törvénynek köszönhetően azok, akik 2013–2014-ben késve fizettek, megúszták az átalányt.