Rátaposott a gázra a Főtáv a belvárosban

Látványos eredményeket vár most folyó fejlesztéseitől a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (Főtáv). Bővítené 1200 megawattos fogyasztói piacát legalább 200 megawattal, de ennél többet is remél, hiszen a potenciális piac 500-600 megawatt. Ennek érdekében lefektet több mint 50 kilométernyi nagy átmérőjű vezetéket, de szüksége lesz legalább hét, jókora kapacitású szivattyú telepítésére is.

A budapesti távhőkörgyűrű néven ismertté vált projekt révén nemcsak új fogyasztókat érhet el, de új távhőtermelők is szállíthatnak a rendszerébe, továbbá rákapcsolhatja a hálózatára a még független hőközpontokat. Így javul a szolgáltatás minősége is – bár eszközeinek rendelkezésre állása most is 99,87 százalékos –, és még versenyre is kényszerítheti az őt ellátó termelőket.

A cégnél tervezik, hogy zöldprojektekkel növelik saját hőtermelésüket is: két 20 megawattos biomassza-erőmű van terítéken, de mérlegre került egy hasonló kapacitású geotermikus erőmű is.

A zöldberuházások szintén több haszonnal járnának: általuk évi 90 millió köbméter földgázzal kevesebbre lesz szükség a Budapesten eladott hő előállításához, a Főtávnak nőne a saját szerepe az eladott hő termelői oldalán, ennek köszönhetően pedig kevésbé függ majd a neki szállító hőtermelőktől, most tőlük vásárolja a hő 90 százalékát. A gáz kiváltását segítené a második fővárosi hulladékhasznosító, a HUHA2 megépítése is – döntés még erről sincs –, most ugyanis a Főtáv a rákospalotai hasznosítótól vásárolja a legolcsóbb hőt, a legdrágábbat pedig az MVM-től.

A program kiemelt része a kéménymentes belváros projekt, mert miközben a Főtáv térképén még több kerület fehér folt, ugyanezen városrészek hagyományos fűtése nagyban hozzájárul a szmogriadókhoz. A társaság modellezése szerint elég lenne a meglévő 200 ezerből csak tízezer belvárosi lakásba (pontosabban lakásegységbe) bevezetni a távfűtést, máris annyi szén-dioxiddal és egyéb káros anyaggal kevesebb kerülne a levegőbe, hogy el lehetne felejteni a szmogriadót.

A teljes fejlesztés ötvenmilliárd forintba kerül. Elvileg a kiadások fele fedezhető uniós támogatásból, de 15-20 milliárd a reális. A munka egészével 2022-ben végeznénk

– válaszolta a Világgazdaságnak Mitnyan György vezérigazgató azon a rendezvényen, amelyen ő és Orbán Tibor műszaki vezérigazgató-helyettes ismertették beruházási terveiket.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható