Tárgyalásokat sürget a magánegészségügyi szektor

Átfogó, többszereplős egyeztetésre van szükség az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain –közölte a vezető magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete (PRIMUS).

A bérrendezéssel egy csomagban elfogadott megkötések, például a másodállás vállalásának korlátozása olyan károkat okozhatnak, amelyek a közellátást és a jogkövető magánegészségügyi szolgáltatókat is nehéz helyzetbe hozzák, és ezzel a betegellátás biztonságát veszélyeztetik.

Jelenleg a privát szolgáltatók tartják fenn a hazai egészségügyi rendszer számos stratégia területének működését: a hazai járóbeteg-ellátás mintegy fele is privát ellátásban történik – hangsúlyozza a kerekasztal-tárgyalásokat szorgalmazó szakmai egyesület.

MOK: orvosok tömege választhatja a magánellátást

A kamara hiányolta az egyeztetést, és a másodállások szigorú korlátozása szakterületeket, intézményeket tehet működésképtelenné.

Hozzátették: az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása kapcsán haladéktalanul érdemi egyeztetést javasolnak a kormányzat és az érintett szakmai szervezetek között, különben nincs esély az új jogszabályban „ketyegő bombák hatástalanítására.„

A privát szolgáltatók szerint ugyanis a törvénymódosítás hiába hoz érdemi előrelépést több fontos területen, egyes részletszabályok érezhető egzisztenciális bizonytalanságot okoznak az orvosok körében, drágíthatják és nehezíthetik a prudens magánszektor működését, szűkíthetik az ellátási kapacitásokat, növelhetik a várólistákat, és a – pandémia időszakában egyébként is kiszolgáltatott – pácienseket hozhatják tartósan nehéz helyzetbe.

A hálapénz kriminalizálásával a PRIMUS egyik legfontosabb javaslata valósul meg, ugyanakkor a béremelés ebben

a formában rendkívüli feszültségeket okoz, hiszen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyoldalú javaslatán alapuló béremelés csupán az orvosokat, szakorvosokat, gyógyszerészeket érinti, és nem rendezi sem a háziorvosok, sem az egészségügyi szakdolgozók anyagi helyzetét.

Megszavazták az egészségügyi dolgozók béremeléséről szóló törvényt

Ellenszavazat nélkül elfogadta a parlament az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. A törvény büntethetővé tette a hálapénzt.

A jogszabálymódosításnak ugyancsak nem lehet célja vagy direkt következménye a magánegészségügyi szektor ellehetetlenítése, vagy a közellátási kapacitások túlterhelése, hangsúlyozta Leitner György, az egyesület elnöke.

A bérrendezés az egyik leghatékonyabb eszköz, hogy itthon tartsuk vagy hazahozzuk az orvosokat, azaz kétségkívül jelentős előrelépésről van szó, de olyan nagy árat kell érte fizetni, ami elveszi az örömünket. Az új szabályozás ugyanis olyan elemeket tartalmaz, amelyek röghöz kötik az orvosokat, és egyaránt hátrányos helyzetbe hozzák a járvánnyal küszködő közellátást és a minőségi magánellátást. Nagy a bizonytalanság az orvostársadalomban, munkajogi, egzisztenciális kérdések merültek fel sok kollégában, meg kell akadályozni, hogy a változások következménye ismét orvoselvándorlás, pályaelhagyás legyen

– mondta.

A PRIMUS elnöke szerint a béremelés a privát ellátók számára önmagában is jelentős költségnövekedést, és ebből adódóan áremelést fog jelenteni. Az új szisztéma viszont a strukturális problémákat nem oldja meg:

az ellátási kapacitást a közfinanszírozott egészségügyben nem növeli, a munkaerőhiányt nem csökkenti és infrastrukturális beruházásokat sem tartalmaz.

Leitner György szerint nincs két szektorra elegendő orvos Magyarországon, valós a veszély, hogy ezzel éppen a jogszerűen működő intézmények kerülnek lehetetlen helyzetbe, tehát ismét a szürkezóna terjeszkedik majd, és a kevésbé ellenőrizhető lakásrendelők maradnak fenn.

Az egyesület álláspontja szerint a mereven szétválasztott privát és közellátás teljes mértékben ellehetetlenítheti a magánegészségügyet, és hiánygazdálkodáshoz vezethet a közellátásban is – megjósolható, hogy mindkét eshetőség a várólisták további növekedésével jár majd.

Sok kérdést vet fel az is, hogy ki és milyen kritériumok alapján engedélyezi majd a másodállást. Ez remélhetőleg nem az egyes szereplők lobbierején fog múlni.

A magánszolgáltatók ugyancsak sérelmesnek és érthetetlennek tartják, hogy sem a MOK, sem a kormányzat részéről semmilyen előzetes egyeztetésre nem került sor a törvényváltozást megelőzően, annak ellenére, hogy például a hazai járóbeteg-ellátás 50 százaléka ma már a privát ellátásban történik.

Az iparágat tehát alapjaiban érintik a változások, amelyek – a szakmai egyesület szerint – ebben a formában veszélyeztetik a betegellátást, és ellehetetleníthetik az elmúlt évtizedben sokmilliárdos beruházásokat vállaló, tisztességesen működő, a közterhekhez hozzájáruló szektort.

A vezető hazai privát egészségügyi szolgáltatók ezért felajánlják támogatásukat a kormányzatnak a részletszabályok, a végrehajtási rendeletek megalkotásához.

Kerekasztal-megbeszélésre teszünk javaslatot a minisztériumnak, amelyen az orvosi kamara és a szakdolgozók mellett a PRIMUS képviselői is bekapcsolódhatnak a rendeletek részleteinek kidolgozásába, megszövegezésébe. Normális viszonyra van szükség az állami és a magánegészségügyi szektor között: meg kell akadályozni, hogy a betegek érdekét szolgáló hatékony együttműködés helyett két megnyomorított, egymástól mereven elzárt rendszert konzerváljunk. Meg kell nyugtatni az orvostársadalmat és a pácienseket is, hogy a változások ‘eredményeként’ nem csupán végtelenül hosszú várólistákra és a kapuikat bezáró privát szolgáltatókra számíthatnak.

A privát szolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásrautaltságát a koronavírus-járvány is egyértelművé tette: az elmúlt időszakban több szolgáltató is jelentős kapacitásbővítést és -fejlesztést hajtott végre, így tehermentesíteni tudta a már a pandémia előtt is leterhelt állami egészségügyet. A járvány időszakában több olyan szakterületen is átvették a betegellátást – a gyermekszakellátásoktól a képalkotó diagnosztikai (MR, CT) vizsgálatokon át a terhesgondozásig –, amelyek az állami kórházakban ellehetetlenültek.