Sokat fejlődött a vásárlói tudatosság

A hazai vásárlók fogékonyabbak az emocionális érvekre, mint a racionális magyarázatokra, amikor a hazai termékek vásárlására buzdítják őket

– mondta Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője cége és a mohácsi MCS Vágóhíd Zrt. közös online rendezvényén, amelynek a „Megéri-e a magyarabb termékpálya?” címet adták.

Az ügyvezető szerint az érzelmekre jobban lehet hatni, amit jól mutat a „Szívügyünk a Magyar Termék” szlogenjük fogadtatása. A pandémia idején azonban fontosak a racionális üzenetek is, mint például a munkahelyek megőrzése, a minőség, a megbízhatóság, és a jogszabályi megfelelőség.

A Covid-19 miatti tavaszi korlátozások idején a Bonafarm sertéságazati rendszerének működésében nagy tanulságot jelentett, hogy a takarmányok fontos alkotóelemeiként szereplő vitaminok és premixek importja nehézségekbe ütközött. Sőt, ez az egész európai állattenyésztésnek fontos jelzés volt, mert korábban ezt a gyártási hátteret szinte teljesen a Távol-Keletre helyezték át Európából

– mondta Éder Tamás, a Bonafarm startégiai partnereként működő mohácsi MCS Vágóhíd Zrt. igazgatósági tagja, aki a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke is egyben. Szerinte tavasszal még nagy esély volt arra, hogy ezt az iparágat újra meghonosítják Európában, de ez most halványul, mert a remények szerint a járványra megoldást jelent majd a vakcina, a premix- és vitamingyártás pedig még egy közepes méretű országban sem tűnik racionális befektetésnek.

Mohácson idén körülbelül egymillió disznót vágnak le,

amiből 900 ezer a „normál” – vagyis nem a szárazárugyártáshoz szükséges nagysúlyú – és ebből 650 ezer teljes egészében a Bonafarm integrációs rendszeréből kerül ki. Ebben a rendszerben gyakorlatilag elérték az európai top szintet az egy kocára jutó malacszaporulatban, a takarmányhasznosításban és a színhúskihozatalban is. Ebből a sertésmennyiségből 165 ezer alkalmas prémium hústermékük alapanyagának a GMO-mentes takarmányozás, az antibiotikum-mentes tartás, és az auditált állatjóléti feltételrendszer miatt. A kevésbé stresszes tartásnak pedig – beleértve a rövidebb szállítást is – jótékony hatása ban a minőségre. A Mohácson keletkező évi 100 ezer tonna húsból azonban csupán havi 150 tonna – vagyis évi 1800 tonna – az, amit prémium termékként tudnak értékesíteni.

A munkahelyekkel kapcsolatban Éder Tamás elmondta, hogy a mohácsi vágóhídon 600-700 ember dolgozik,

akik gyakorlatilag biztosak lehetnek abban, hogy a következő tíz évben nem szorítja ki őket az üzemből a robotizáció. A sertésfeldolgozás automatizálása ugyanis erősen korlátos, vagyis szükség van az iparágban a kézi munkaerőre. A Covid-19 járványnak a húsiparban jelentős hatása van a munkaerőpiacra is. Egy éve még nehéz volt embereket találni, a járvány következtében azonban változnak a német munkaerő-kölcsönzési szabályok, így onnan jönnek majd haza emberek.

Egyszerűbb is lesz itthon tartani a munkaerőt, amiben Éder tamás szerint az is közrejátszik, hogy az elmúlt években a munkabérek is vonzóbbá váltak.

Szerinte egyébként Magyarországon a nemzetközi szinten is versenyképes vágókapacitás egyensúlyban van a levágott – évi mintegy 4,3-4,7 millió – sertés mennyiségével – de persze nem mind az ilyen vágóhidakra kerül.