Üzemzavar volt a paksi kazettatárolóban

A Radioaktív Hulladéktároló Kft. (RHK) paksi telephelyén, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában 2021. 02. 12-én

az egyik tárolócsőcsoportnál a lecsökkent védőgáznyomás helyreállítása során az üzemeltető személyzet eltért az Üzemeltetési Feltételek és Korlátok előírásai szerinti műveleti sortól

– tette közzé az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Az esemény sem a környezetre, sem a személyzetre nem gyakorolt semmilyen hatást. A történteket az RHK Kft. INES 1-es kategóriába sorolta, és az OAH-nak bejelentette. A hatóság elfogadta az előzetes minősítést és felügyeli az esemény kivizsgálását.

Az INES (Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Esemény Skála) a sugárzás forrásaival kapcsolatos események biztonsági jelentőségéről való azonnali és következetes tájékoztatására szolgál az OAH honlapján ovlasható tájékoztató szerint. A gyakorlati alkalmazások széles spektrumát foglalja magába, beleértve az olyan ipari felhasználásokat, mint az ipari radiográfia, sugárforrások kórházi alkalmazása, nukleáris létesítményekben végzett tevékenységek, továbbá a radioaktív anyagok szállítása.

A skálát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége által közösen összehívott szakértők nemzetközi csoportja dolgozta ki 1989-ben. Eredeti változata a Franciaországban és Japánban alkalmazott hasonló skálák tapasztalatait, valamint más országokban használt minősítések megfontolásait tükrözte. Azóta a skálát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt fejlesztik, együttműködésben az OECD Nukleáris Energia Ügynökséggel.

A skálát kezdetben az atomerőművekben bekövetkező események minősítésére alkalmazták, majd kiterjesztették és átdolgozták, hogy alkalmazható legyen minél több, az atomenergia békés célú felhasználása során bekövetkezett esemény jelentőségének megítélésére.

A közelmúltban történt fejlesztéseknek köszönhetően ma már az INES skálát alkalmazni lehet a radioaktív anyagok és radioaktív források szállítása, tárolása és alkalmazása során bekövetkező események minősítéséhez is.

Az eseményeket hét szinten minősítik a skálán: az INES 1-3 szinteket üzemzavaroknak, míg az INES 4-7 szinteket baleseteknek nevezik. Azokat az eseményeket, amelyeknek nincs biztonsági jelentősége, skálán kívüli vagy skála alatti (INES 0) szintre minősítik. A sugárbiztonsági vagy nukleáris biztonsági szempontból nem releváns események nem minősíthetőek a skála segítségével. Ahhoz, hogy az egyes eseményekről közérthető módon lehessen a lakosságot tájékoztatni, a minősítés egyértelműen megkülönböztethető kifejezéseket rendel az INES-skála egyes szintjeihez. Növekvő súlyosság szerint ezek: „rendellenesség”, „üzemzavar”, „súlyos üzemzavar”, „helyi következményekkel járó baleset”, „kiterjedtebb következményekkel járó baleset”, „súlyos baleset” és „nagyon súlyos baleset”.

Az INES-skála kialakításakor az volt a cél, hogy egy adott szintű esemény súlyosságánál közel egy nagyságrenddel legyen jelentősebb a skála eggyel magasabb szintjére minősített esemény súlyossága (azaz a skála logaritmikus).

Az 1986-ban, a csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset INES 7-es szintű esemény a skálán. A balesetnek kiterjedt egészségügyi és környezeti hatásai voltak. Az INES minősítési kritériumok kialakításakor az egyik legfontosabb megfontolás az volt, hogy a kevésbé súlyos és kevésbé kiterjedt hatásokkal járó eseményeket világosan meg lehessen különböztetni ettől a nagyon súlyos balesettől. Így az 1979-ben, a Three Mile Island atomerőműben bekövetkezett balesetet INES 5-ös szintre minősítették az INES-skálán. A 2011-ben földrengés és az azt követő cunami által kiváltott japán Fukushima atomerőmű három blokkjának balesetét először külön-külön minősítették a skálán, végül egyben 7-es szintet állapítottak meg a kibocsátott radioaktív anyag mennyisége alapján, habár a balesetnek közvetlenül nem voltak kiterjedt egészségügyi következményei. Az alábbi táblázatban olyan események láthatóak, amelyek az INES-skála különböző szintjeire az egyes minősítési kritériumok alapján minősített eseményeket reprezentálnak.