Tőzsdére csinosítja magát az MVM

Az MVM a nettó árbevételét 25 milliárd forinttal 1835 milliárdra, az EBITDA-ját pedig 31 milliárddal 164 milliárdra növelte 2020-ban – hangzott az állami energiaipari csoport tájékoztatóján.

Adózott eredménye 93 milliárdra (+2 milliárd), korrigált adózott eredménye pedig 55 milliárdra (+1 milliárd) emelkedett.

Az 2016-os adathoz képest az árbevétel 91 százalékkal, az EBITDA 48 százalékkal bővült, amiben nagy szerepe volt annak, hogy az MVM erőteljesen terjeszkedett, és növekedett: jelenleg 120 leányvállalata van, Magyarországon kívül 18 országban aktív, a gáztermelésen és -szállításon kívül jelen van az energia értéklánc minden szegmensében, dolgozóinak száma öt év alatt 8,1 ezerről 16,5 ezerre, ügyfeleinek száma 2,5 ezerről 6,1 millióra emelkedett.

Számos új területen is megjelent, nagy horderejű változás volt például, hogy 2012-ben belépett a gázpiacra, 2018-ban megvásárolta az NKM csoportot, majd tavaly az Innogy Ceskát. A múlt évben 146 milliárd forintot költött beruházásokra, 21 milliárddal többet mint 2019-ben.

Portfóliójának diverzifikált voltát jól szemléltetni, hogy az EBITDA-jához tavaly

az infrastruktúra ágazat 27, az energiatermelés és a nagykereskedelem 25-25, a kiskereskedelem 13, az egyéb terület pedig 10 százalékkal járult hozzá.

Növekedési és fejlődési stratégiájának hat fő eleme van. Ezek – mint Kóbor György elnök-vezérigazgató ismertette – a tőkepiaci érettség, a regionális terjeszkedés, a tiszta energia termelésének növelése, a digitális átalakulás, az új üzleti területeken való megjelenés, végül a jövőorientált infrastruktúra fejlesztése.

A tőkepiaci érettség kapcsán Sum János gazdasági vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az MVM kapcsolatban áll mind három nagy hitelminősítővel, már az idén átáll a nemzetközi (IFRS) előírások szerinti beszámolókészítésre. Sum János úgy látja, hogy az MVM már elérte a befektetésre ajánlott státuszt. Mint egy kérdésre válaszolva elhangzott:

az MVM az év végére teszi le a tulajdonos asztalára azt a dokumentumot, amelynek alapján az dönthet a tőzsdére lépésről.

A növekedési stratégia tiszta energia termelésre vonatkozó része tartalmazza a Mátrai Erőmű közel karbonmentes jövőképét, a biomassza alapú energiatermelés bővítését, a Lindével a közelmúltban megfogalmazott hidrogénpiaci tervek megvalósítását, és egyes erőműfejlesztéseket. Így a tervek szerint még az idén kiírják a mátrai és a tiszai erőmű területére tervezett két, egyenként 500 megawattos gázüzemű erőmű feltételes közbeszerzési pályázatát.

A csoportnak mintegy 150 naperőműve van. A jórészt naperőművekból álló megújuló alapú termelőportfóliójának együttes teljesítménye 200 megawatt, ezt 2025-re 800 megawattra kívánja emelni.

A digitális átalakulás fontos eleme – a vállalati folyamatok digitalizálásán felül – az ügyfelek által használt e-számlák arányának 40 százalékos növelése, ami 1,3 millió ügyfelet jelentene.

A jövőorientált infrastruktúra fejlesztése többek között a működés alatti gázvezetékek javításának elindítására, energiatárolási megoldásokra, a lakossági napelem programra vonatkozna – a cseh Innogy már csak tárolóval együtt ad el napelemet. A jövőorientált infrastruktúra része az MFGT-nél folyó, Akvamarin nevű hidrogénprogram, illetve az MVM új távközlési és közvilágítási programja is.

Az új üzleti területen való megjelenés többek között a csoport már most is 600 egységből álló, országos lefedettséget adó e-töltő hálózat bővítését jelenti, de már külföldön is.

Megcélozta az MVM emellett az LNG piacát (tárgyal a terminál átvételéről), és erősítene a CNG eladásában. Ügyfeleinél és partnereinél és saját tevékenységében mintegy 400 milliárd forintos beruházásra készül, hogy az energiatakarékossági kötelezési rendszerben rá rótt feladárának eleget téve 2030-ra 2 petajoule-os csökkentse az által értékesített energia mennyiségét.

A stratégia regionális, illetve külföldi terjeszkedési lábának egyik részét azzal már megalapozta az MVM, hogy hét évre kapacitást kötött le a horvátországi LNG terminálon, így új irányból és forrásból is juthat gázhoz. További piaci lehetőséget kínál számára, hogy tavaly visszavásárolta a hűtőtornyok gyártásakor használható szabadalommal rendelkező Enexio céget, amellyel már nyert is egy kínai megbízást. (Kínában két MVM leánycég működik.)

Az MVM által megcélzott akvizíciók főként a V4 országokban és a Nyugat-Balkánon történnének. Mindenütt folynak tárgyalások – például Szerbiában és Romániában –, és már az idén remélhető két bejelentés.

Az MVM szeretné, ha 2025-re az EBITDA-ja 25 százaléka keletkezne a külföldi tevékenységéből, a tavalyi arány 17 százalék volt.

Az MVM csoport tavaly 750 milliárd forinttal erősítte a magyar gazdaságot, ez a GDP mintegy 2 százalékát jelenti. Ebből 236 milliárd forint adókon, 184 milliárd az MVM-nél kifizetett béreken és járulákokon, 340 milliárd pedig a beruházásokon keresztül folyt be az államkasszába.