Fürdenek a támogatásokban a lakáshitelesek

Egyre jobban látszik az állami ösztönzőprogramok hatása a lakáshitelpiacon, akár a felújítási célú, akár a támogatott hitelek új szerződéseinek alakulását nézve – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybanki statisztikák szerint az idei év első nyolc hónapjában 72,5 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel felújítási, korszerűsítési céllal Magyarországon, ez több mint a háromszorosa lehetett az egy évvel korábbinak. (A feltételes módot az indokolja, hogy a 2020-as, vonatkozó adatsor nem teljes, de a VG becslése szerint nagyjából 23 milliárd forint lehetett a múlt év első nyolc hónapjában megkötött felújítási célú lakáshitel-szerződések összege.)

Ennek nyomán a felújítási hitelek részesedése is nagyon megugrott az újonnan felvett lakáscélú kölcsönökön belül: miközben az elmúlt években rendre 4 százalék környékén vagy ez alatt mozgott, az idei első nyolc hónapban már elérte a 8,5 százalékot.

A felújítási hitelek látványos térnyerése nyilvánvalóan az Otthonfelújítási program idén januári elindulásával és a hozzá kapcsolódó támogatott kölcsönnel lehet összefüggésben.

Az előbbi lényege, hogy egyes felújítási munkálatoknál, a meghatározott feltételek teljesítésekor a költségek felét – de legfeljebb 3 millió forintot – visszatéríti az állam. A február óta elérhető támogatott hitel paramétereit is értelemszerűen a program feltételeihez igazították: mivel az utóbbi teljes kiaknázásakor a felújítás összköltségénél legfeljebb hatmillió forint vehető figyelembe, a támogatott hitelnél is ekkora plafont határoztak meg. A hitel legfeljebb tízéves futamidejű lehet, és – hasonlóan a CSOK-hoz kapcsolódó támogatott kölcsönhöz – az ügyfelet terhelő éves kamat mértéke maximum 3 százalék.

Az MNB adatai szerint a teljes lakástámogatási rendszerben rejlő lehetőséget is egyre jobban kihasználják a háztartások.

Az erre vonatkozó statisztika szerint 2021 első nyolc hónapjában már 156,9 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződéshez kapcsolódott állami támogatás, ami csaknem 60 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi volumenhez képest.

Ennek nyomán a támogatott kölcsönök súlya is tovább nőtt a lakáshitelpiacon: a január eleje és augusztus vége között megkötött szerződéseknél elérte a 18,5 százalékot, miközben egy évvel korábban még 16,4 százalékot tett ki, 2019 azonos időszakában pedig alig valamivel 10 százalék felett járt.

Részben az állami programok folyamatos bővülésének, valamint intenzív kihasználtságának köszönhető az is, hogy idén már biztosan új rekordot könyvelhet el a magyarországi lakáshitelpiac: miközben 2020 egészében 928 milliárd forintot ért el az új szerződések összege, az idén, csak az első nyolc hónapban csaknem 850 milliárdot.