Érdemes figyelni, mit tervez a Dunaferr iránt érdeklődő Liberty

Nem akarja megvárni a világ egyik vezető acélgyártója, a Liberty Steel, hogy megjelenjenek a nagy károsanyag-kibocsátású acélgyártásra vonatkozó, tiltásokon alapuló szabályozások. Ehelyett máris elindult a zöldacél előállításának útján. Lépései magyar szempontból kiemelten érdekesek, hiszen a Dunaferr lehetséges kérőjéről van szó.

Arról, hogy hogyan jutna el a csoport a zöldacél előállításáig, a Liberty Galati Zöld Völgy nevű rendezvényen elhangzottak alapján számolt be az esemény szervezője, a Ziarul Financiar.

Mint közölte, a Liberty Ausztráliában és Európában is élre állna az acélgyártás karbonsemlegessé tételében, az ezt célzó programját három nagy acélműben már elindította. Kezdeményezése annak fényében is üdvözlendő, hogy a világon az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 9 százalékát az acéltermelés teszi ki. Az acélgyártás szén-dioxid-kibocsátásának a súlya pedig – mint arra a rendezvényen Ajay Aggarwal, a Liberty csoport európai elnöke felhívta a figyelmet – még tovább nőhet párhuzamosan az acéltermékek iránti kereslet és ezzel a termelés növekedésével. A Liberty csoport ezért – a zöldacélgyártás kezdeményezőjeként – 2030-ra megcélozta a szén-dioxid-semlegességet. Ha az üzemeit sikerül átállítani a zöldacélgyártásra, akkor jelentősen visszaszorul a termelés szén-dioxid-kibocsátása is.  

Mitől is lesz zöld a Liberty acélja?

A Liberty Galati Romániában egy 1 milliárd eurós program megvalósításával 85 százalékkal kívánja csökkenteni a hagyományos acéltermelés során keletkező káros anyagok kibocsátását. Ez acéltonnára vetítve körülbelül 0,3 tonnás végeredményt jelent. A cél érdekében felújítják a Galati acélmű 20. század közepén épült berendezéseit. Telepítenek két modern, hibrid elektromos olvasztókemencét és egy vasredukáló üzemet (DRI), amely kezdetben szén helyett földgázzal működik, később már zöldhidrogénnel. A zöldhidrogén egy részét a helyszínen állítja majd elő egy 250 megawattos naperőmű. A Liberty szerint a hidrogén a zöldacélgyártás kulcsa.

A vasredulákáshoz szükséges energia fedezhető hidrogénből, de azt célszerű az acélműhöz közel előállítani a tárolási és a szállítási problémák elkerülése érdekében – hangsúlyozta Ajay Aggarwal. A Ziarul Financiar szerint Galatiban minden adott a zöldátálláshoz, így ahhoz is, hogy a térség Európa vezető hidrogén- és zöldacélgyártójává váljon. 

Ausztráliában előbbre tart az acélcsoport

A Liberty a héten jelentette be, hogy az ausztráliai Whyalla üzemében szénalapú energiaellátását fokozatosan megújuló alapúra váltja, ehhez 2016-ban 50 millió dollár támogatást kapott a dél-ausztrál kormánytól. A zöldátállással nem csökken a termelése, sőt, évi 1 millió tonnáról több mint 1,5 millió tonnára nő a kapacitása.

A Whyalla 2030-ra válna szén-dioxid-semlegessé. Sanjeev Gupta, a Libertyt is magában foglaló GFG Alliance elnök-vezérigazgatója szerint a Whyalla rendelkezik a világon az egyik legjobb feltételekkel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású vas és acél előállításához, amihez az infrastruktúrája és a megújuló energiaforrások is kedvező feltételeket teremtenek. Dél-Ausztrália miniszterelnöke, Peter Malinauskas szerint a térség óriási potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy világelső legyen a zöldhidrogéngyártásban, hiszen ott épül majd meg a világ legnagyobb elektrolízissel és hidrogénnel működő acélkombinátja.

Felkészül: Dunaújváros

A Liberty bérgyártási megállapodást kötött a Dunaferr felszámolójával, tavaly év végén pedig a csőd széléről rángatta vissza a vasművet azzal, hogy más európai telephelyeiről nyersanyagot szállított a kokszolója és a nagyolvasztója működtetéséhez. Már újraindult a Dunaferr nagyolvasztója, a meleg hengerműve és a legtöbb termelőegysége. Magyar részről tekintélyes partnerrel való együttműködésről van szó: a Liberty éves hengerelttermék-kapacitása több mint 10 millió tonna, folyékonyacél-kapacitása 14 millió tonna a honlapja szerint, a világ több mint 200 helyszínén pedig mintegy 30 ezer dolgozót foglalkoztat.