Egy nap alatt 26 órát késett a Wizz Air

Két nap alatt 50 órányi késést hoztak össze a Wizz Air Ferihegyen landoló járatai – ez derül ki a Budapest Airport hivatalos honlapjának adataiból. A fapados légitársaságnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező gépei közül vasárnap 35-ből 13, hétfőn 32-ből 16 késett legalább 30 percet – hétfőn összesen 26 órányi csúszást regisztráltak. Összehasonlításul, a fő rivális Ryanairnél vasárnap 33-ból 12, hétfőn 32-ből öt landolt minimum fél órával később a menetrendhez képest, ám az ír cég „csak” 31 órát késett két nap alatt. A két fapados adja a repülőtérre érkező járatok csaknem felét. Megkerestük a Wizz Airt a késések és a menetrendbeli kihívások hátteréről, ám nem kívántak nyilatkozni.

A késések mellett ráadásul a következő két hónapban a járattörlések is megnehezítik majd a Wizz Air dolgát: mint megíruk, a repülőgépek hajtóegységeit kell ellenőrizni, ami 60 napig is eltarthat, így értelemszerűen több légi jármű is kiesik az egyébként feszített menetrendből. A Wizz Air azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy a szeptember–októberi időszakban pontosan hány járatát érinti az intézkedés.

A járattörlésekkel kapcsolatban még az őszt sem kellett megvárni ahhoz, hogy kiakadjanak az utasok: Románia egyenesen panaszt tett a Wizz Air ellen az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnél, miután egy nap alatt kilenc járatot törölt technikai okokra hivatkozva. A román főfogyasztóvédő már áprilisban arra buzdította az utasokat, hogy tegyenek panaszt a Wizz Airrel szemben.

A Wizz Air az Egyesült Királyság legtöbbet késő légitársasága

A briteknél is régi nóta már a fapados elleni panaszáradat: tavaly például „megvédte a címét”, és ismét a legtöbbet késő légitársaság lett az Egyesült Királyságban. A magyar hátterű vállalat repülői átlagosan 46 perccel és hat másodperccel landoltak később a menetrendben ígérthez képest. A brit utasok nem mellesleg a legrosszabb rövid távú légitársaságának választották a Wizz Airt, ötből egy csillagot kapott a beszállási élmény, az utastérkörnyezet és az üléskényelem alapján, és biztosan az sem tesz jót a hírnevének, hogy fontmilliókkal tartozik a visszatérítésre váróknak.

Hangsúlyozták, a Wizz Air vadonatúj, korszerű, 4,6 éves átlagéletkorú Airbus repülőgépekből álló flottát üzemeltet, amely kényelmet, helyet és modern belső teret kínál az utasoknak. A késésekkel kapcsolatban pedig azt írták, 2022-ben számos kihívás (főként a földi kiszolgáló személyzet és a légi irányítás területén tapasztalható munkaerőhiány) érte a teljes nemzetközi iparágat, amelyekhez – a statisztikák szerint – a Wizz Air tudott a legkevésbé igazodni, de az idén már jelentős javulás figyelhető meg.

Csótányok között aludtak a Wizz Air utasai

Az mindenesetre már az idén történt, hogy csótányok között kellett aludniuk a Wizz Air utasainak, akik Egyiptomból szerettek volna eljutni Londonba, ám a repülőgép egy tűzriasztás miatt nem szállhatott fel. A Mirror cikke szerint az embereknek

A fapados reakciójában kiemelte, az utasok biztonsága a legfontosabb számukra, a repülőgép meghibásodása miatt kellett visszafordulniuk, a gurdakai helyi ünnep miatt pedig nagyon korlátozott számban álltak rendelkezésre szállodai szobák a városban.

Az egyébként gyakori kritika a Wizz Airrel szemben, hogy probléma esetén az utasok nem tudnak kihez fordulni, ám Váradi József vezérigazgató még 2019-ben, a Világgazdaságnak adott interjújában beszélt arról, hogy lehetne ugyan minden repülőtérre saját csapatot telepíteni, de az jelentős többletköltséggel járna, ami a jegyárakban csapódna le.

A Wizz Air vezérigazgatója szerint panaszkodni mindenki szeret

Váradi József nem olyan rég azt is mondta, hogy „panaszkodni mindenki szeret, ebből a szempontból a magyarok nem különlegesek, sőt vannak hevesebb természetű népek is”, és azt állította, felkészültségben szintet lépett a Wizz Air, amely szerinte Magyarország de facto nemzeti légitársasága.

A Wizz Air első embere a napokban beszélt arról is, hogy ha a cég részvényárfolyama öt éven belül eléri a 120 fontot, 100 millió font bónuszban részesül. Váradi József szerint az ő bónusza valójában eltörpül majd a részvényesek által zsebre tett 10 milliárd font körüli nyereség (ennyivel nőne a részvények összértéke) mellett, sokkal inkább úgy érdemes tekinteni erre, mintha 1 százalékos sikerdíjat kérne a munkájáért cserébe.

Hozzátette:

Váradi József alapfizetése 570 ezer font körül alakul éves szinten, az összeget az elért célokhoz mérten kapott bónuszok tovább növelhetik. Szerinte ez a forma egyértelműen jobb, mint az a modell, amelyben a cégvezetők teljesítményüktől függetlenül nagy összegeket tesznek zsebre havi rendszerességgel.