Törvénnyel száműznék a külföldi tulajdont a brit sajtóból

Ébresztőt fújt Rishi Sunak brit kormányfő, aki a sajtószabadság védelmezőjének köntösébe bújt, miután kiderült, hogy az Egyesült Arab Emírségekhez kötődő RedBird IMI befektetési társaság bekebelezné a Daily Telegraphot és a legrégebbi brit hetilapot, a Spectatort kiadó Telegraph Media Groupot. 

A kiadót még 2004-ben rekordösszegért, 730 millió fontért vásárolta meg az angol Barclay család, ám a befektetés nem bizonyult gyümölcsözőnek. Olyannyira, hogy a teljes csődtől tavaly az amerikai RedBird Capital Partners és az egyesült arab emírségekbeli International Media Investments közös vállalkozása, a RedBird IMI mentette meg azzal, hogy kifizette a Lloyds banknak a Barclay család 600 millió fontos hitelét, és ugyanekkora összeget adott a hasonló nevű bankházzal csak névrokonságban lévő famíliának egyéb többi vállalkozásaik megmentéséhez. 

Nem véletlenül, miután az 1855-ben alapított Telegraph a toryk szócsöve, a köznyelvben Torygraphként emlegetik vállalt pártpolitikai elkötelezettsége miatt. A csoport már csak névlegesen a Barclay család tulajdona, a működéséhez szükséges forrásokat RedBird IMI arab tőkéből folyósítja. 

Alulról jövő kezdeményezés indult

A brit parlamentben száz konzervatív képviselő aláírásával nemrég kezdeményezést indítottak a külföldi állami tulajdonnak a sajtóból való kiszorítása érdekében, a Lex Telegraphot most Rishi Sunak kormányfő is felkarolta. 

Megjegyzendő, hogy a politika sehol sem volt, amikor Rupert Murdoch ausztrál sajtómágnás rátette a kezét a brit pletykalap-birodalomra, de akkor sem, amikor a japán Nikkei átvette a patinás Financial Times kiadását. Sőt, még azzal sem volt baja, amikor a Telegraph Barclay-éket megelőzően amerikai kézben volt. 

mivel az amerikai RedBird az AC Milan és a francia Toulouse futballklubok tulajdonosa, az emírségekbeli állami befektetéseket kézivezérlő Manszúr sejk pedig a Manchester City útját egyengeti a Bajnokok Ligája címvédése felé. Sunakéknak egyértelműen a politikai befolyás megőrzése a céljuk, ehhez szabják a törvényeket, kimondandó, hogy szuverenitásvédelmi szempontból a külföldi állami laptulajdon nem kívánatos a brit sajtóban. 

Hogy ennek a deklarálása és az arabok csuklóztatása mennyire lesz sikeres az idén megtartandó parlamenti választások előestéjén, az kérdéses. Mindenesetre politikai szakértők szerint a hibát hibára halmozó, két éven belül már a harmadik miniszterelnökét fogyasztó konzervatívokat elnézve ez a hirtelen támadt nemzeti büszkeség sok szavazatot aligha hoz a konyhára. 

A történet groteszk jellegét kidomborítja, hogy az ausztrál Rupert Murdoch News Corporationje máris bejelentkezett vevőként a Telegraphra. Erre szokták mondani, hogy cseberből vederbe jutna a patinás brit sajtótermék. Amelynek hozzáállására jellemző, hogy még a saját sorsa feletti busongását is fizetőfal mögé képes rejteni. 

Nota bene, az arabok a szerkesztési elvekbe nem szólnának bele, bár ez a modern sajtótörténetet szemlélve sehol sem volt komolyan vehető garancia.

Stephen Parkinson kulturális miniszter a Lordok Házában a külföldi állami befolyás megakadályozására vonatkozó médiaügyletek megtiltására vonatkozó javaslatát megtette a napokban.

Az új tilalmáról várhatóan a következő hetekben szavazhatnak a Lordok Házában. Az új szabályokat hatályba lépésükhöz előbb ott, majd az alsóházban is el kell fogadni. A Lex Telegraph egyébként önmagában szükségtelen is lenne, hiszen a fúziós és felvásárlási ügyekben a brit Versenypiaci és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) eleve vétőjoggal rendelkezik, s gyakorlatilag valamennyi ilyen ügy az asztalára kerül. A nyuszi-kalap alapon pedig minden ügylet megakadályozható – még Nagy-Britanniában is.