Miként járható be az út, hogy egy globális, de Magyarországon nem szolgáltató vállalatot összekeverik egy baromficéggel, nyolc évvel később viszont a legismertebb és legelismertebb munkáltatónak választják, azaz már szexinek számít? – ez is kiderült a Digital-Media Hungary 2024 egyik szerdai előadásán. A kétnapos konferenciának kiadónk, a Mediaworks is szakmai partnere.
A látványos felemelkedés körülményeiről és stációiról Fazekas Máté, BT Régiós Szolgáltató Központjának kommunikációs, vállalati kapcsolatok és munkáltatói márka vezetője számolt be a címben szereplő munkacímmel.
Felütésként elmesélte, hogy amikor a kétezertízes években feladatául kapta, hogy formálja át a BT magyarországi részlegét olyanná, amely az egyik legismertebb és -vonzóbb munkáltató a piacon, akkor igencsak mélyről kellett elindulniuk.
A BT-nek ugyanis nincs itteni szolgáltatása, csakis B2B-tevékenységgel van jelen nálunk, ugyanakkor kétezer alkalmazottal dolgozik és évente 400-500 olyan munkavállalót toboroz,
aki nemcsak nyelveket beszél, de szaktudással és tapasztalattal is rendelkezik.
Mégsem ismerte senki.
Utóbbi tételre a bizonyosság Fazekas Máté szerint, hogy környezettanulmányként körbekérdezett Debrecenben, a cég ottani bázisánál, hogy mit gondolnak a BT-ről a környékbeliek. Jó véleményeket hallott, csak aztán kiderült, hogy mindenki az azonos épületben dolgozó, azonos rövidítésű Baromfi Transra gondolt, amelynek még a logója is hasonló.
A felmérések sem festettek sokkal jobb képet: általánosságban a középmezőnyben, a szektorban viszont utolsó helyen állt a BT. Innen tört fel a cég úgy, hogy a 2016-os 47. helyről 2017 és 2020 tájára a 7., 2021-re a 6.,
2023-ra pedig a 2. helyre jött fel az ismertség és elismertség terén a Randstad kutatásában.
Na de hogy érték ezt el?
Fazekas Máté szerint három plusz egy sarokpontja volt és van az ilyen munkáknak:
Pontról pontra kifejtette a címszavak konkrét tartalmát, azzal kezdve, hogy alapvető kérdés: a vezetők miként állnak a kommunikációhoz, az egyéni márkaépítéshez? Kell ugyanis a mozgástér a beosztottaknak is, hogy a szakterületeiken saját tudásuk és belátásuk szerint dönthessenek.
A stratégiai tervezés szerinte kétfelé bontható: munkáltatói, illetve kommunikációs stratégiára. A munkáltatói stratégiának része az identitás, a vállalati kultúra és a célcsoportok felkutatása – ezeket pedig indokolt felülvizsgálni két-három évente. A kommunikációs stratégiának rövidebb a ciklusa, évente kell áttekinteni, hogy a célcsoport, a csatornák, az üzenetek és a timeline megfelelő-e. Feltűnő, hogy a célcsoport mindkét kategóriában szerepelt:
a szakvélemény szerint a célcsoport-analízis elengedhetetlen a vállalati sikerhez.
Mindez pedig akkor működik, ha a kommunikáció összehangolt, házon kívül és belül is, utóbbi miatt ők a belépés után negyedévvel interjúznak a friss munkavállalókkal, és jellemzően már olyan válaszokat kapnak, hogy az újoncok nem csalódtak.
Ez pedig átvezet a sikerhez vezető pluszponthoz.
Ez a pluszpont a hitelesség, amit Fazekas Máté ekként összegzett:
Ne állítsunk magunkról valótlant, mert gyorsan visszaüt és drasztikusan csökkenti a márka vonzóságát és hosszabb távon az ismertséget is!
Kiderült, kiket szerződtet az RTLA Digital-Media Hungary 2024 első napján a számos előadás és panelbeszélgetés között szóltak arról, hogy digitális szülőket kell képezni – így meg lehet védeni a gyerekeket az interneten is, továbbá az RTL bejelentette, hogy ősztől kik lesznek a csatornához kerülő Bajnokok Ligája-közvetítések műsorvezetői. A Z generáció kegyeiért pedig mindenki harcol: a tévék, a streamingszolgáltatók és a sportvilág is. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.